A kapitalista gazdaság jellemzői

A kapitalista gazdaság jellemzői (Dr. Boronkai Szabolcs nyomán)

A kapitalizmus = tőkés gazdaság

Megjelenésének elősegítője: a gyarmatosítás és a világkereskedelem kialakulása.

A történelem eddigi korszakaiban úgy tartották, hogy nagyobb árumennyiséget csak a munkaerő, ezáltal a lakosság növekedésével lehet előállítani: így azonban a fogyasztók száma is nő, tehát az átlagos jövedelem mindig állandó marad. Meggazdagodni tehát csak más kárán lehet.

Az új kereskedelmi lehetőségek és a bővülő piac megmutatta, hogy az árumennyiség más módon is növelhető (pl.: új technológia, specializálódás, tömegtermelés) a meggazdagodás útja nem mások kifosztása, hanem a termelésbe való befektetés. A befektetett javak = tőke.

Az üzleti vállalkozások új formája jelent meg, a részvénytársaságok.
A részvénytársaságok tulajdonosai = a részvények birtokosai.
A részvénytulajdonuk hányadában részesülnek a haszonból, és vesznek részt a vállalkozások irányításában. Újabb részvények kibocsájtásával a vállalkozás tőkéhez juthat, amit a (hitellel ellentétben) nem kel visszafizetni. Ezzel bővül a tulajdonosok köre, az eddigi tulajdonosok tulajdonaránya csökken.

A kapitalista mezőgazdaság

A tőkés mezőgazdaságra a polgári földtulajdon és az árutermelés a jellemző.
Nyugat-Európa egyes területein (Anglia, Németalföld) megszűntek a földbirtokokhoz köthető feudális kiváltságok és korlátozások: nemesi adómentesség, katonállítási kötelezettség, a kizárólagos nemesi földtulajdon. A föld szabadon adható-vehető lett.
A reformáció során kiárusításra került az egyházi földek nagy része.
Megszűnt a jobbágyság, a parasztok a földek szabad bérlőivé váltak.

Angliában megkezdődtek a bekerítések: kezdetben a közös használatú területek elkerítése, majd a paraszti bérlemények felmondása. A birtokosok a legjobban jövedelmező juhtenyésztésre álltak át.

Németalföldön (mai Belgium, Hollandia), majd később máshol is elterjedt a vetésforgó. Megszűnt az ugar, a szántóföld minden részét bevetették különböző emberi vagy állati fogyasztásra szánt, esetleg ipari nyersanyagként hasznosítható növényekkel, és ezek vetésterületét évente cserélgették.
A vetésforgóval együtt járó takarmánytermesztés lehetővé tette az istállózó állattenyésztést.

Közép-Európában a fentiekkel ellentétes folyamat játszódott le: megszilárdultak a nemesi kiváltságok, szigorodtak a jobbágyi kötöttségek, az árutermelés pedig a bővülő majorságon (a nemes saját kezelésű földje, amit a jobbágyok műveltek robot keretében) a növekvő robotkötelettség kihasználásával zajlott.

Az amerikai gyarmatokon a tőkés mezőgazdaság sajátos formája működött: a rabszolga-munkaerőt alkalmazó, egy-egy európai exportra szánt terméket előállító ültetvények.



Ipar

A piac bővülése nagyobb mennyiségű termék előállítását kívánta, amit a céhek kötöttségei nem engedtek.

Ennek kikerülésére jött létre a felvásárlási-kihelyezési rendszer: a kereskedő a megvásárolt alapanyagot paraszti bérmunkásoknak adta, akik azt otthon feldolgozták, a kereskedő pedig a bérük kifizetése után egyben értékesítette a készterméket.

Következő lépésként a vállalkozó maga épített bérmunkásokat foglalkoztató műhelyt, ezzel létrejött a manufaktúra.

A manufaktúrában a munkafolyamatot részfolyamatokra bontották, így egy-egy munkás csak egy-egy részmunkát végzett el. Ez gyorsabbá, tömegesebbé, ezáltal olcsóbbá tette a termelést, igaz gyakran a termékek minőségének romlását eredményezte. A manufaktúrákban elvált egymástól a tulajdonos és a termelő (bérmunkás) szerepe, míg a céhek mesterei egyszerre voltak tulajdonosok és termelők.

Kereskedelem

A kialakuló világkereskedelem miatt Európa gazdasági súlypontja az atlanti partvidékre helyeződött át. A levantei kereskedelem jelentősége csökkent, a Hanza-szövetség átmenetileg még meg tudta őrizni pozícióit (főleg a Kelet-Közép-Európából, Nyugat-Európába irányuló gabonaszállítások révén).
Az európai uralkodók kereskedelmi monopóliumokat árusítottak: egyes termékekkel vagy egyes területekkel csak ezek birtokosai kereskedhettek (a legjelentősebb a brit Kelet-Indiai Társaság volt).

Egyes uralkodók (pl.: a spanyol király) képesek voltak az atlanti kereskedelem teljes ellenőrzésére, ami rövidtávon jelentős uralkodó bevételeket jelentett, hosszabb távon viszont akadályozta a kereskedelem fejlődését.

Mások (pl.: az angol király) erre nem voltak képesek, de ez a gyengeség tette lehetővé az uralkodói hatalomtól független, erős kereskedőréteg kialakulását.

Pénzügyletek

Az üzleti lehetőségek bővülésével párhuzamosan kialakult a bankrendszer is.
A bankok gyűjtötték a gyarapodó lakossági megtakarításokat (betéti kamatot fizetve rájuk), és hitelként folyósították azokat a tőkét igénylő vállalkozásoknak (hitelkamatot számítva fel rájuk).
A bankok elterjedésével csökkentek a kamatok (a hitelfelvétel olcsóbbá vált).
A hitelezés megnövelte a forgalomban lévő pénz mennyiségét is, így segítve a kereskedelmet.

11.28 - mat.óra (Síkidomok I.)

11.26-mat.óra (Térelemek)

Szerdára a 11.14-én feltett bejegyzésben található témazáró dolgozat feladatinak megoldásait írjátok le a füzetbe!!

Esszéfeladatok (gyakorlási lehetőség)

1. A feladat a második világháborút követő eseményekkel kapcsolatos. (rövid) (16-18 sor)
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Amerikai Egyesült Államok, illetve
a Szovjetunió alapvető törekvéseit az általuk felszabadított és megszállt európai országok
politikai berendezkedését illetően az 1940-es évek második felében! 

„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mellett fekvő Triesztig
vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa
régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád,
Bukarest és Szófia.” (Churchill fultoni beszéde, 1946)

2. A feladat Julius Caesar egyeduralmával kapcsolatos. (rövid) (16-18 sor)
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Caesar uralmának fő jellemzőit! Térjen ki
röviden bukásának okaira is!

„Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget elfogadott – örökös consulságot,
élete végéig tartó dictatori hatalmat, […] a »haza atyja« melléknevet, szobrot állíttatott
magának a királyok sorában […] – hanem azt is eltűrte, hogy minden emberi
méltóságnál magasabb kitüntetéseket szavazzanak meg neki. […]
A hagyományokat semmibe véve, éppilyen önkényesen osztogatta a hivatalokat több
évre.” (Suetonius: Caesarok élete)

3. A feladat az Árpád-kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) (25-30 sor)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás eseményeit! Röviden térjen ki
a tatárjárás közvetlen hatásaira is! Sem IV. Béla korábbi politikájáról, sem az ország
újjáépítéséről nem kell írnia. Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„És mivel még kunoknak és nem tatároknak hitték azokat, akik most jöttek: az egész
nép kiáltozott ellene [Kötöny kun vezér ellen]: »Haljon meg! Haljon meg! Ő az, aki
Magyarország pusztulását szorgalmazza!« És a királyt is szidalmazták miatta,
mondván: »Harcoljon a királyunk, aki a kunokat a mi gyűlölségünkre behozta.« […]
És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotába, ahol
tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak menni. Kötöny pedig övéivel együtt íjat és
nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek hozzájuk jöjjenek. De amikor a nép nagy
sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták a fejüket, és a palotából
az ablakon keresztül a nép közé dobták.”

„Miután tehát maga a király megfutamodott a táborból, igen kevés emberrel éjjelnappal
Lengyelország határai felé vette az útját, és innét egyenes úton sietett, ahogy
csak tudott, hogy elérje a királynét, aki Ausztria határán időzött. Ennek hallatára
Ausztria hercege, szívében gonoszságot forralva, a barátság örve alatt elébe ment. […]
Mert Ausztria hercege, amikor kedve szerint hatalmába kerítette a királyt, kitervelt
ravaszságával visszakövetelt tőle egy bizonyos mennyiségű pénzt, amelyet a király
állítólag egykor kicsikart. Minek erről több szó? A király nem szabadulhatott a keze
közül, amíg a követelés egy részét készpénzben, másik részét pedig arany- és
ezüstedényekben ki nem fizette, országának három vármegyéjét pedig, amelyek
szomszédosak voltak annak a földjével, zálogként le nem kötötte neki. […] A király
ezek után, ahogy csak tudott, sietett a királynéhoz, aki tőle nem messze volt.”

„A város [Esztergom] várát nem tudták elfoglalni, mert a spanyol Simeon ispán sok
számszeríjászával bátran megvédelmezte. És amikor Székesfehérvár városához
érkeztek, amelyet mocsarak vesznek körül, mivel a hó és a jég éppen olvadóban volt,
nem tudták elfoglalni. És miközben pannóniai Szent Márton várát ostromolták, melyet
az apát férfiasan védett, hirtelen visszarendelték őket, úgyhogy azokon a vidékeken
ez a három helység maradt megvívatlanul.”
(Részletek Rogerius Siralmas ének című művéből)

Történelem témazáró segédlet

Évszámok:

ENSZ létrejötte 1945
fultoni beszéd 1946
Truman-elv (feltartóztatási politika); párizsi béke 1947
NSZK;NDK; NATO; KGST;  a szovjet atombomba 1949
Sztálin halála 1953
Varsói Szerződés 1955
SZKP XX. kongresszusa; szuezi válság 1956
helsinki értekezlet 1975
kelet-közép-európai rendszerváltások, berlini fal lebontása 1989
Varsói Szerződés; KGST felbomlása, Szovjetunió szétesése; délszláv válság 1991
délszláv háború 1991-1995
A NATO bombázza Kis-Jugoszláviát 1999
Csehország és Szlovákia szétválása 1993

Személyek:

Sztálin, Truman, Marshall, Tito, Ceausescu, Reagan, Gorbacsov, Helmut Kohl, Lech Walesa, II. János Pál, George Bush, Borisz Jelcin

Fogalmak:

ENSZ, szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, NATO, Varsói Szerződés, KGST, tervgazdaság, piacgazdaság, Szolidaritás

11.14 - Témazáró dolgozat feladatainak megoldása

11.14 - mat. óra (Összefoglalás - sorozatok)

11.12 - mat. óra (Mértani sorozat gyakorlati alkalmazása)

11.07 - mat. óra (Mértani sorozat)

11.05 - mat. óra (Mértani sorozat)