09.26- mat.óra (Koordinát-geometria ism. - Kör egyenes kölcsönös helyzete)

09.24 - mat. óra (Koordináta-geometria - ism. Kör és egyenes kölcsönös helyzete)

Hosszú esszé gyakorló feladat

A feladat magyarországi holokauszthoz kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a hazai zsidóság sorsának alakulását 1944–
1945-ben! Térjen ki a magyar állam és társadalom szerepére is!

„1944 áprilisának második felében jártunk […] Egyik napról a másikra zárolták
vagyonukat, bezártak bankokat, elvették üzleteiket, birtokaikat, vállalataikat. Azután
a rádiót kobozták el, a tej-, vaj- és élelmiszeradagjaikat csökkentették, és minden nap

százával tartóztatták le a zsidóság kiemelkedőbb alakjait.” (Részletek egy visszaemlékezésből)


„Amikor a csendőrök a vagonba vittek, ütöttek-vertek, kergettek minket és aki elesett,
arra ráléptek. 70 ember volt egy vagonban. Kaptunk egy vödör vizet, egy WC-vödröt
és a 70 személy részére 4 kenyeret. Volt olyan vagon, ahova még WC-vödröt sem
adtak. 3 napig utaztunk. A gyerekek könyörögtek vízért, de nem volt. A szerelvény
Kassa felé ment, de mi már Királyhágón láttuk, hogy nem a Hortobágyra megyünk.
Ekkor elvesztettük minden reményünket. Kassán kinyitották a vagont és ott adtak át
a magyarok a németeknek.” (Részlet egy Auschwitzba szállított zsidó vallomásából)

A zsidónak tekinthető népesség Magyarországon

Időpont                                           Összesen (ezer fő)                             Ebből a vidékiek aránya   
1941 (a revíziók után)                      825                                                       70%
1945 tavaszán                                   216                                                       33%

Középszintű érettségi témakörök

Érettségi témakörök

-  Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.

-  Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.  

-  Az európai kultúra alapjai A görög-római hitvilág.

   Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.

   A zsidó vallás fő jellemzői.

   A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.

- A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.

- A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) –   együttműködés és konfliktusok.

- A középkori város és a céhes ipar.

- Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.

- A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.

Első ismétlő dolgozat 2018. okt. 11.

- A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.

- Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország   újjáépítése IV. Béla idején.

- A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.

- Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

- A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.

- A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.

- Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.

- A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.

- A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk (1541-1568).

- Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.

- A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.

- Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai.

- Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.

- A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.

- A szövetségi rendszerek kialakulása.

- Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.

- A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

- A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.

- A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.

- Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági    jellegzetességei, sajátosságai. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.

- Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer.

- A náci Németország legfőbb jellemzői.

- A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.

- A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.

- A trianoni békediktátum és következményei.

- Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.

- Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.

- Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.

- A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése.

- A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.

- Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.

- A globális világgazdaság ellentmondásai.

- Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.

- Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.

- A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.

- A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való áttérés és következményei.

- A határon túli magyarság 1945-től.

- A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. A szociális ellátórendszer fő elemei.

- Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei.

- A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek). A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.