Ezeken az oldalakon a 12.E osztályban tanító tanárok az otthoni felkészüléshez teszik közzé az órákon bemutatott, megoldott tananyagokat, magyarázatokat, házi és szorgalmi feladatok pontos leírását. Jó tanulást kívánunk!
2019. március 27., szerda
2019. március 25., hétfő
2019. március 24., vasárnap
Az áprilisi törvények
Az új kormány legfontosabb feladata a forradalom követeléseinek törvénybe foglalása volt, amit az országgyűlés elfogadott, majd 1848. április 11-én a király szentesített. Ezekkel az áprilisi törvényekkel megszületett a polgári, alkotmányos Magyarország.Az államforma alkotmányos monarchia lett.
- Végrehajtó hatalom: az uralkodó által kinevezett, de az országgyűlésnek felelős kormány.
- Az uralkodó rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek.
- A törvényhozás szerve a kétkamarás országgyűlés.
- Az országgyűlési ciklus három éves lett, de minden évben volt ülés. Az országgyűlés helye Pest.
- Az országgyűlés nem lehetett feloszlatni a költségvetés és a zárszámadás elfogadása előtt.
- A választójog népképviseleti lett: vagyoni-jövedelmi, illetve műveltségi cenzushoz kötötték. A nemesség vagyoni helyzetétől függetlenül választójoggal rendelkezett.
- Magyarország és Erdély egyesült, közös országgyűléssel és kormánnyal.
- Kimondták az arányos közteherviselést.
- Kimondták a jobbágyfelszabadítást elhalasztott állami kárpótlással: Kötelezővé tették a közös területek (erdő, legelő) felosztását. A majorság a földesúr birtokában maradt, akkor is, ha azon zsellérek béreltek parcellákat.
- A jobbágyfelszabadítás kedvező volt. A szűkebb Magyarország területén azonnal végre is hajtották, így itt a parasztság a kormányt támogatta később, a szabadságharc során is.
- Erdélyben azonban a végrehajtás késett (az unió kimondása ellenére nem volt még a magyar kormány fennhatósága alatt). Horvátországban a helyi hatóságok hajtották végre, a Határőrvidéken pedig eleve nem volt jobbágyság (a szerbek katonaparaszti helyzetben közvetlenül az Udvar fennhatósága alá tartoztak), ezért ezek a területeknek a nem magyar nyelvű parasztsága szembefordult a magyar forradalommal.
- Eltörölték a tizedet.
- Kimondták a sajtószabadságot.
Az április törvények nem kérdőjelezték meg a birodalom egységét:
- Elismerték a had- és a külügyet közösnek, de nem gondoskodtak közös intézményrendszerről.
- A pénz- és a vámügyet nem tekintették közösnek, de megegyezésre törekedtek.
A nemzetiségeknek jogegyenlőséget kínált, de autonómiát nem (kivéve Horvátországot).
Emiatt összekapcsolódott az udvar törekvése a birodalmi egység megőrzésére a nemzetiségek autonómiaigényével.
- Végrehajtó hatalom: az uralkodó által kinevezett, de az országgyűlésnek felelős kormány.
- Az uralkodó rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek.
- A törvényhozás szerve a kétkamarás országgyűlés.
- Az országgyűlési ciklus három éves lett, de minden évben volt ülés. Az országgyűlés helye Pest.
- Az országgyűlés nem lehetett feloszlatni a költségvetés és a zárszámadás elfogadása előtt.
- A választójog népképviseleti lett: vagyoni-jövedelmi, illetve műveltségi cenzushoz kötötték. A nemesség vagyoni helyzetétől függetlenül választójoggal rendelkezett.
- Magyarország és Erdély egyesült, közös országgyűléssel és kormánnyal.
- Kimondták az arányos közteherviselést.
- Kimondták a jobbágyfelszabadítást elhalasztott állami kárpótlással: Kötelezővé tették a közös területek (erdő, legelő) felosztását. A majorság a földesúr birtokában maradt, akkor is, ha azon zsellérek béreltek parcellákat.
- A jobbágyfelszabadítás kedvező volt. A szűkebb Magyarország területén azonnal végre is hajtották, így itt a parasztság a kormányt támogatta később, a szabadságharc során is.
- Erdélyben azonban a végrehajtás késett (az unió kimondása ellenére nem volt még a magyar kormány fennhatósága alatt). Horvátországban a helyi hatóságok hajtották végre, a Határőrvidéken pedig eleve nem volt jobbágyság (a szerbek katonaparaszti helyzetben közvetlenül az Udvar fennhatósága alá tartoztak), ezért ezek a területeknek a nem magyar nyelvű parasztsága szembefordult a magyar forradalommal.
- Eltörölték a tizedet.
- Kimondták a sajtószabadságot.
Az április törvények nem kérdőjelezték meg a birodalom egységét:
- Elismerték a had- és a külügyet közösnek, de nem gondoskodtak közös intézményrendszerről.
- A pénz- és a vámügyet nem tekintették közösnek, de megegyezésre törekedtek.
A nemzetiségeknek jogegyenlőséget kínált, de autonómiát nem (kivéve Horvátországot).
Emiatt összekapcsolódott az udvar törekvése a birodalmi egység megőrzésére a nemzetiségek autonómiaigényével.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)