Tananyagok-segédletek 12E: 2019-02-10

Reformkornak a magyar történelem 1830-1848 közötti időszakát nevezzük, amikor a rendi társadalom- és államszervezet polgári átalakítására tettek kísérletet.

A reformkori politikusok jelentős része meg akarta szüntetni a jobbágyrendszert:
- a robot gazdaságtalan volt, mivel a jobbágy nem volt érdekelt a munkában
- a jobbágyrendszer ellenkezett a liberalizmus (jogegyenlőség) és a nacionalizmus (nemzeti egység) elveivel.

A reformok sikerességéhez szükséges a jobbágyság támogató hozzáállása (érdekegyesítés). A koleralázadás idején megmutatkozott ennek szükségessége.
Az 1832-36-os országgyűlésen elfogadták az önkéntes örökváltságot: a jobbágy pénzzel megválthatja magát, szabad lesz és telke saját tulajdonába kerül. A király, V. Ferdinánd a javaslatot elutasította.

Az 1839-40-es országgyűlésen törvényerőre emelkedett az önkéntes örökváltság, de a jobbágyságnak csak 1%-a volt képes magát megváltani.
Kossuth Lajos ezután már a kötelező örökváltságot javasolta: a jobbágy kötelezően szabad lesz és telke a tulajdonává válik. A megváltás összegét az állam fizette a földbirtokosnak. Emellett szorgalmazta a közteherviselést is.

A másik fontos kérdés a magyar nyelv szerepének növelése volt:

II. József nyelvrendeletének visszavonása óta több magyar kulturális intézmény jött létre, és egyre több területen alkalmazták a magyar nyelvet. 1844-ben a magyar lett az államnyelv: az országgyűlés, a kormányszékek (ezek a mai önkormányzatoknak felelnek meg), a vármegyék, valamit a közép- és felsőoktatás magyarul működött.

A gazdaság elmaradottságának felszámolására számos javaslat született:
- Széchenyi István javasolta, hogy a magyar nemesség hitelképességének érdekében el kell törölni az ősiséget, és a földet szabad adásvétel tárgyává kell tenni.
- A magyar áruk piacra juttatásra érdekében fejleszteni kell az infrastruktúrát (vasút, hajózás, fiumei kikötő)
- Vita tárgyát képezte, hogy a szabad kereskedelem (Széchenyi), vagy pedig a védővámok (Kossuth) lennének-e a megfelelőbbek.

A rendi alkotmány polgárivá alakítása csak a korszak végén merült fel:
Ehhez szükség lett volna a jobbágyfelszabadításra (jogegyenlőség); a nemesi kiváltságok eltörlésére (közteherviselés); a népképviselet megteremtésére (a nem nemesek is kapjanak választójogot); a végrehajtást (kormány) pedig felelőssé kell tenni.

Széchenyi programja és gyakorlati alkotásai: lásd tankönyvi lecke.

Kossuth programja:

Kossuth Lajos Monokon született. Kisnemesi családból származott. Elsőként az 1832-36-os országgyűlésen vett részt, mint távol lévő főrendi követ.
- Erről az országgyűlésről kézzel írt levelekben tudósított (Országgyűlési Tudósítások).Kossuth ezzel teremtette meg a politikai nyilvánosságot. Ezért be is börtönözték a cenzúra megsértése ürügyén.
- Szabadulása után szerkesztője lett a Pesti Hírlapnak, amit a reformok szócsövévé tett. Metternich osztrák kancellár nyomására eltávolították.
- 1844-ben a Védegylet igazgatója lett. Ennek gazdasági jelentősége csekély volt, de országos szervezetté válva az ellenzék fóruma lett.
- 1847-ben részt vett az Ellenzéki Kör megalakításában.

Programja:
- Kossuth Lajos Széchenyire hivatkozott, de valójában sokkal erősebben hatott rá Wesselényi Miklós programja (Balítéletekről).
- A cél a polgári, alkotmányos állam megteremtése volt.
- Ehhez sürgős jobbágyfelszabadításra volt szükség. Az önkéntes örökváltság kudarcát látva a kötelező örökváltságot követelte állami megváltással, valamint elengedhetetlennek tartotta a közteherviselés bevezetését.
- Kezdetben elfogadta Széchenyi gazdasági elképzeléseit (szabad verseny), később aztán a védővámok bevezetését támogatta. Mivel ezt a király elutasította 1844-ben létrehozta és igazgatója lett a Védegyletnek. Ennek tagjai vállalták, hogy magyar termékek vásárlásával ösztönzik a hazai ipar fejlődését

Széchenyi és Kossuth vitája

Széchenyi és Kossuth célja azonos volt: rendi helyett polgári társadalmat és államot szerettek volna, fejlődő gazdasággal.

- Széchenyi a főnemességet akarta megnyerni a reformok ügyének, Kossuth viszont a köznemességre, illetve a polgárság és a parasztság támogatására is számított.

- Széchenyi a kormányszékeken és az országgyűlésen keresztül akarta megvalósítani reformjait. Kossuth az országgyűlés, a vármegye és a politikai nyilvánosság fórumait is használta.

- Széchenyi először a gazdasági reformokat akarta bevezetni, amelyek aztán a társadalmat is átalakították volna, politikai intézményekhez csak óvatosan nyúlt volna. Kossuth először politikai reformokat akart, ezek segítségével vélte megvalósíthatónak a társadalmi és gazdasági átalakulást.

- Széchenyi elképzelése óvatos reformok sorozata, míg Kossuth egyszerre változtatott meg volna mindent. A nyelvkérdésben is radikálisabb: azonnali magyarosításra törekedett.

- Széchenyi kerülte a konfliktust a Habsburg udvarral, mivel Magyarország jövőjét Ausztriával együtt képzelte el. Kossuth vállalta a konfliktust is, igaz kezdetben nem törekedett függetlenségre.

- Széchenyi veszélyesnek tartotta Kossuth radikális megoldási javaslatait. Attól tartott, hogy ez vagy forradalomhoz vezet vagy az udvar leállítja a reformokat. Azonban az 1840-es években Széchenyi elszigetelődött, az ellenzék vezetője már egyértelműen Kossuth Lajos volt.