2019. április 29., hétfő
2019. április 15., hétfő
2019. április 11., csütörtök
2019. április 8., hétfő
2019. április 3., szerda
2019. április 1., hétfő
2019. március 27., szerda
2019. március 25., hétfő
2019. március 24., vasárnap
Az áprilisi törvények
Az új kormány legfontosabb feladata a forradalom követeléseinek törvénybe foglalása volt, amit az országgyűlés elfogadott, majd 1848. április 11-én a király szentesített. Ezekkel az áprilisi törvényekkel megszületett a polgári, alkotmányos Magyarország.Az államforma alkotmányos monarchia lett.
- Végrehajtó hatalom: az uralkodó által kinevezett, de az országgyűlésnek felelős kormány.
- Az uralkodó rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek.
- A törvényhozás szerve a kétkamarás országgyűlés.
- Az országgyűlési ciklus három éves lett, de minden évben volt ülés. Az országgyűlés helye Pest.
- Az országgyűlés nem lehetett feloszlatni a költségvetés és a zárszámadás elfogadása előtt.
- A választójog népképviseleti lett: vagyoni-jövedelmi, illetve műveltségi cenzushoz kötötték. A nemesség vagyoni helyzetétől függetlenül választójoggal rendelkezett.
- Magyarország és Erdély egyesült, közös országgyűléssel és kormánnyal.
- Kimondták az arányos közteherviselést.
- Kimondták a jobbágyfelszabadítást elhalasztott állami kárpótlással: Kötelezővé tették a közös területek (erdő, legelő) felosztását. A majorság a földesúr birtokában maradt, akkor is, ha azon zsellérek béreltek parcellákat.
- A jobbágyfelszabadítás kedvező volt. A szűkebb Magyarország területén azonnal végre is hajtották, így itt a parasztság a kormányt támogatta később, a szabadságharc során is.
- Erdélyben azonban a végrehajtás késett (az unió kimondása ellenére nem volt még a magyar kormány fennhatósága alatt). Horvátországban a helyi hatóságok hajtották végre, a Határőrvidéken pedig eleve nem volt jobbágyság (a szerbek katonaparaszti helyzetben közvetlenül az Udvar fennhatósága alá tartoztak), ezért ezek a területeknek a nem magyar nyelvű parasztsága szembefordult a magyar forradalommal.
- Eltörölték a tizedet.
- Kimondták a sajtószabadságot.
Az április törvények nem kérdőjelezték meg a birodalom egységét:
- Elismerték a had- és a külügyet közösnek, de nem gondoskodtak közös intézményrendszerről.
- A pénz- és a vámügyet nem tekintették közösnek, de megegyezésre törekedtek.
A nemzetiségeknek jogegyenlőséget kínált, de autonómiát nem (kivéve Horvátországot).
Emiatt összekapcsolódott az udvar törekvése a birodalmi egység megőrzésére a nemzetiségek autonómiaigényével.
- Végrehajtó hatalom: az uralkodó által kinevezett, de az országgyűlésnek felelős kormány.
- Az uralkodó rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek.
- A törvényhozás szerve a kétkamarás országgyűlés.
- Az országgyűlési ciklus három éves lett, de minden évben volt ülés. Az országgyűlés helye Pest.
- Az országgyűlés nem lehetett feloszlatni a költségvetés és a zárszámadás elfogadása előtt.
- A választójog népképviseleti lett: vagyoni-jövedelmi, illetve műveltségi cenzushoz kötötték. A nemesség vagyoni helyzetétől függetlenül választójoggal rendelkezett.
- Magyarország és Erdély egyesült, közös országgyűléssel és kormánnyal.
- Kimondták az arányos közteherviselést.
- Kimondták a jobbágyfelszabadítást elhalasztott állami kárpótlással: Kötelezővé tették a közös területek (erdő, legelő) felosztását. A majorság a földesúr birtokában maradt, akkor is, ha azon zsellérek béreltek parcellákat.
- A jobbágyfelszabadítás kedvező volt. A szűkebb Magyarország területén azonnal végre is hajtották, így itt a parasztság a kormányt támogatta később, a szabadságharc során is.
- Erdélyben azonban a végrehajtás késett (az unió kimondása ellenére nem volt még a magyar kormány fennhatósága alatt). Horvátországban a helyi hatóságok hajtották végre, a Határőrvidéken pedig eleve nem volt jobbágyság (a szerbek katonaparaszti helyzetben közvetlenül az Udvar fennhatósága alá tartoztak), ezért ezek a területeknek a nem magyar nyelvű parasztsága szembefordult a magyar forradalommal.
- Eltörölték a tizedet.
- Kimondták a sajtószabadságot.
Az április törvények nem kérdőjelezték meg a birodalom egységét:
- Elismerték a had- és a külügyet közösnek, de nem gondoskodtak közös intézményrendszerről.
- A pénz- és a vámügyet nem tekintették közösnek, de megegyezésre törekedtek.
A nemzetiségeknek jogegyenlőséget kínált, de autonómiát nem (kivéve Horvátországot).
Emiatt összekapcsolódott az udvar törekvése a birodalmi egység megőrzésére a nemzetiségek autonómiaigényével.
2019. március 20., szerda
2019. március 18., hétfő
2019. március 13., szerda
2019. március 11., hétfő
2019. március 6., szerda
2019. március 4., hétfő
2019. február 27., szerda
2019. február 25., hétfő
2019. február 20., szerda
2019. február 18., hétfő
2019. február 15., péntek
A reformkor fő kérdései; Kossuth programja; Széchenyi és Kossuth vitája
Reformkornak a magyar történelem 1830-1848 közötti időszakát nevezzük, amikor a rendi társadalom- és államszervezet polgári átalakítására tettek kísérletet.
A reformkori politikusok jelentős része meg akarta szüntetni a jobbágyrendszert:
- a robot gazdaságtalan volt, mivel a jobbágy nem volt érdekelt a munkában
- a jobbágyrendszer ellenkezett a liberalizmus (jogegyenlőség) és a nacionalizmus (nemzeti egység) elveivel.
A reformok sikerességéhez szükséges a jobbágyság támogató hozzáállása (érdekegyesítés). A koleralázadás idején megmutatkozott ennek szükségessége.
Az 1832-36-os országgyűlésen elfogadták az önkéntes örökváltságot: a jobbágy pénzzel megválthatja magát, szabad lesz és telke saját tulajdonába kerül. A király, V. Ferdinánd a javaslatot elutasította.
Az 1839-40-es országgyűlésen törvényerőre emelkedett az önkéntes örökváltság, de a jobbágyságnak csak 1%-a volt képes magát megváltani.
Kossuth Lajos ezután már a kötelező örökváltságot javasolta: a jobbágy kötelezően szabad lesz és telke a tulajdonává válik. A megváltás összegét az állam fizette a földbirtokosnak. Emellett szorgalmazta a közteherviselést is.
A másik fontos kérdés a magyar nyelv szerepének növelése volt:
II. József nyelvrendeletének visszavonása óta több magyar kulturális intézmény jött létre, és egyre több területen alkalmazták a magyar nyelvet. 1844-ben a magyar lett az államnyelv: az országgyűlés, a kormányszékek (ezek a mai önkormányzatoknak felelnek meg), a vármegyék, valamit a közép- és felsőoktatás magyarul működött.
A gazdaság elmaradottságának felszámolására számos javaslat született:
- Széchenyi István javasolta, hogy a magyar nemesség hitelképességének érdekében el kell törölni az ősiséget, és a földet szabad adásvétel tárgyává kell tenni.
- A magyar áruk piacra juttatásra érdekében fejleszteni kell az infrastruktúrát (vasút, hajózás, fiumei kikötő)
- Vita tárgyát képezte, hogy a szabad kereskedelem (Széchenyi), vagy pedig a védővámok (Kossuth) lennének-e a megfelelőbbek.
A rendi alkotmány polgárivá alakítása csak a korszak végén merült fel:
Ehhez szükség lett volna a jobbágyfelszabadításra (jogegyenlőség); a nemesi kiváltságok eltörlésére (közteherviselés); a népképviselet megteremtésére (a nem nemesek is kapjanak választójogot); a végrehajtást (kormány) pedig felelőssé kell tenni.
Széchenyi programja és gyakorlati alkotásai: lásd tankönyvi lecke.
Kossuth programja:
Kossuth Lajos Monokon született. Kisnemesi családból származott. Elsőként az 1832-36-os országgyűlésen vett részt, mint távol lévő főrendi követ.
- Erről az országgyűlésről kézzel írt levelekben tudósított (Országgyűlési Tudósítások).Kossuth ezzel teremtette meg a politikai nyilvánosságot. Ezért be is börtönözték a cenzúra megsértése ürügyén.
- Szabadulása után szerkesztője lett a Pesti Hírlapnak, amit a reformok szócsövévé tett. Metternich osztrák kancellár nyomására eltávolították.
- 1844-ben a Védegylet igazgatója lett. Ennek gazdasági jelentősége csekély volt, de országos szervezetté válva az ellenzék fóruma lett.
- 1847-ben részt vett az Ellenzéki Kör megalakításában.
Programja:
- Kossuth Lajos Széchenyire hivatkozott, de valójában sokkal erősebben hatott rá Wesselényi Miklós programja (Balítéletekről).
- A cél a polgári, alkotmányos állam megteremtése volt.
- Ehhez sürgős jobbágyfelszabadításra volt szükség. Az önkéntes örökváltság kudarcát látva a kötelező örökváltságot követelte állami megváltással, valamint elengedhetetlennek tartotta a közteherviselés bevezetését.
- Kezdetben elfogadta Széchenyi gazdasági elképzeléseit (szabad verseny), később aztán a védővámok bevezetését támogatta. Mivel ezt a király elutasította 1844-ben létrehozta és igazgatója lett a Védegyletnek. Ennek tagjai vállalták, hogy magyar termékek vásárlásával ösztönzik a hazai ipar fejlődését
Széchenyi és Kossuth vitája
Széchenyi és Kossuth célja azonos volt: rendi helyett polgári társadalmat és államot szerettek volna, fejlődő gazdasággal.
- Széchenyi a főnemességet akarta megnyerni a reformok ügyének, Kossuth viszont a köznemességre, illetve a polgárság és a parasztság támogatására is számított.
- Széchenyi a kormányszékeken és az országgyűlésen keresztül akarta megvalósítani reformjait. Kossuth az országgyűlés, a vármegye és a politikai nyilvánosság fórumait is használta.
- Széchenyi először a gazdasági reformokat akarta bevezetni, amelyek aztán a társadalmat is átalakították volna, politikai intézményekhez csak óvatosan nyúlt volna. Kossuth először politikai reformokat akart, ezek segítségével vélte megvalósíthatónak a társadalmi és gazdasági átalakulást.
- Széchenyi elképzelése óvatos reformok sorozata, míg Kossuth egyszerre változtatott meg volna mindent. A nyelvkérdésben is radikálisabb: azonnali magyarosításra törekedett.
- Széchenyi kerülte a konfliktust a Habsburg udvarral, mivel Magyarország jövőjét Ausztriával együtt képzelte el. Kossuth vállalta a konfliktust is, igaz kezdetben nem törekedett függetlenségre.
- Széchenyi veszélyesnek tartotta Kossuth radikális megoldási javaslatait. Attól tartott, hogy ez vagy forradalomhoz vezet vagy az udvar leállítja a reformokat. Azonban az 1840-es években Széchenyi elszigetelődött, az ellenzék vezetője már egyértelműen Kossuth Lajos volt.
A reformkori politikusok jelentős része meg akarta szüntetni a jobbágyrendszert:
- a robot gazdaságtalan volt, mivel a jobbágy nem volt érdekelt a munkában
- a jobbágyrendszer ellenkezett a liberalizmus (jogegyenlőség) és a nacionalizmus (nemzeti egység) elveivel.
A reformok sikerességéhez szükséges a jobbágyság támogató hozzáállása (érdekegyesítés). A koleralázadás idején megmutatkozott ennek szükségessége.
Az 1832-36-os országgyűlésen elfogadták az önkéntes örökváltságot: a jobbágy pénzzel megválthatja magát, szabad lesz és telke saját tulajdonába kerül. A király, V. Ferdinánd a javaslatot elutasította.
Az 1839-40-es országgyűlésen törvényerőre emelkedett az önkéntes örökváltság, de a jobbágyságnak csak 1%-a volt képes magát megváltani.
Kossuth Lajos ezután már a kötelező örökváltságot javasolta: a jobbágy kötelezően szabad lesz és telke a tulajdonává válik. A megváltás összegét az állam fizette a földbirtokosnak. Emellett szorgalmazta a közteherviselést is.
A másik fontos kérdés a magyar nyelv szerepének növelése volt:
II. József nyelvrendeletének visszavonása óta több magyar kulturális intézmény jött létre, és egyre több területen alkalmazták a magyar nyelvet. 1844-ben a magyar lett az államnyelv: az országgyűlés, a kormányszékek (ezek a mai önkormányzatoknak felelnek meg), a vármegyék, valamit a közép- és felsőoktatás magyarul működött.
A gazdaság elmaradottságának felszámolására számos javaslat született:
- Széchenyi István javasolta, hogy a magyar nemesség hitelképességének érdekében el kell törölni az ősiséget, és a földet szabad adásvétel tárgyává kell tenni.
- A magyar áruk piacra juttatásra érdekében fejleszteni kell az infrastruktúrát (vasút, hajózás, fiumei kikötő)
- Vita tárgyát képezte, hogy a szabad kereskedelem (Széchenyi), vagy pedig a védővámok (Kossuth) lennének-e a megfelelőbbek.
A rendi alkotmány polgárivá alakítása csak a korszak végén merült fel:
Ehhez szükség lett volna a jobbágyfelszabadításra (jogegyenlőség); a nemesi kiváltságok eltörlésére (közteherviselés); a népképviselet megteremtésére (a nem nemesek is kapjanak választójogot); a végrehajtást (kormány) pedig felelőssé kell tenni.
Széchenyi programja és gyakorlati alkotásai: lásd tankönyvi lecke.
Kossuth programja:
Kossuth Lajos Monokon született. Kisnemesi családból származott. Elsőként az 1832-36-os országgyűlésen vett részt, mint távol lévő főrendi követ.
- Erről az országgyűlésről kézzel írt levelekben tudósított (Országgyűlési Tudósítások).Kossuth ezzel teremtette meg a politikai nyilvánosságot. Ezért be is börtönözték a cenzúra megsértése ürügyén.
- Szabadulása után szerkesztője lett a Pesti Hírlapnak, amit a reformok szócsövévé tett. Metternich osztrák kancellár nyomására eltávolították.
- 1844-ben a Védegylet igazgatója lett. Ennek gazdasági jelentősége csekély volt, de országos szervezetté válva az ellenzék fóruma lett.
- 1847-ben részt vett az Ellenzéki Kör megalakításában.
Programja:
- Kossuth Lajos Széchenyire hivatkozott, de valójában sokkal erősebben hatott rá Wesselényi Miklós programja (Balítéletekről).
- A cél a polgári, alkotmányos állam megteremtése volt.
- Ehhez sürgős jobbágyfelszabadításra volt szükség. Az önkéntes örökváltság kudarcát látva a kötelező örökváltságot követelte állami megváltással, valamint elengedhetetlennek tartotta a közteherviselés bevezetését.
- Kezdetben elfogadta Széchenyi gazdasági elképzeléseit (szabad verseny), később aztán a védővámok bevezetését támogatta. Mivel ezt a király elutasította 1844-ben létrehozta és igazgatója lett a Védegyletnek. Ennek tagjai vállalták, hogy magyar termékek vásárlásával ösztönzik a hazai ipar fejlődését
Széchenyi és Kossuth vitája
Széchenyi és Kossuth célja azonos volt: rendi helyett polgári társadalmat és államot szerettek volna, fejlődő gazdasággal.
- Széchenyi a főnemességet akarta megnyerni a reformok ügyének, Kossuth viszont a köznemességre, illetve a polgárság és a parasztság támogatására is számított.
- Széchenyi a kormányszékeken és az országgyűlésen keresztül akarta megvalósítani reformjait. Kossuth az országgyűlés, a vármegye és a politikai nyilvánosság fórumait is használta.
- Széchenyi először a gazdasági reformokat akarta bevezetni, amelyek aztán a társadalmat is átalakították volna, politikai intézményekhez csak óvatosan nyúlt volna. Kossuth először politikai reformokat akart, ezek segítségével vélte megvalósíthatónak a társadalmi és gazdasági átalakulást.
- Széchenyi elképzelése óvatos reformok sorozata, míg Kossuth egyszerre változtatott meg volna mindent. A nyelvkérdésben is radikálisabb: azonnali magyarosításra törekedett.
- Széchenyi kerülte a konfliktust a Habsburg udvarral, mivel Magyarország jövőjét Ausztriával együtt képzelte el. Kossuth vállalta a konfliktust is, igaz kezdetben nem törekedett függetlenségre.
- Széchenyi veszélyesnek tartotta Kossuth radikális megoldási javaslatait. Attól tartott, hogy ez vagy forradalomhoz vezet vagy az udvar leállítja a reformokat. Azonban az 1840-es években Széchenyi elszigetelődött, az ellenzék vezetője már egyértelműen Kossuth Lajos volt.
2019. február 13., szerda
2019. február 12., kedd
2019. február 6., szerda
02.06 - mat.óra (Összefoglalás - Térgeometria)
Febr. 11-én (hétfőn) témazásró dolgozat
Téma: Sík és térgeometria
- síkidomok kerületének, területének
- hasáb, henger felszínének, térfogatának
- gúla, kúp felszínének, térfogatának
- csonkagúla, csonkakúp felszínének, térfogatának
- gömb felszínének, térfogatának
- egymásbaírt testek felszínének, térfogatának kiszámítása
- gyakorlati feladatok.
Téma: Sík és térgeometria
- síkidomok kerületének, területének
- hasáb, henger felszínének, térfogatának
- gúla, kúp felszínének, térfogatának
- csonkagúla, csonkakúp felszínének, térfogatának
- gömb felszínének, térfogatának
- egymásbaírt testek felszínének, térfogatának kiszámítása
- gyakorlati feladatok.
2019. január 30., szerda
2019. január 28., hétfő
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
A francia forradalom háttere
18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét.
Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét.
A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége.
A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak.
Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett.
Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű.
A forradalom kitörése
1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést.
- Az első rend a katolikus papságot,
- a második rend a nemességet,
- a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.
Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte.
A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t.
A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel.
Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
A dokumentum rögzíti az emberi jogokat:
- Az élethez való jogot.
- A szabadság jogát.
- A tulajdonjogot.
- Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.
Külön kiemelte a polgári szabadságjogokat: a vallás- és a sajtószabadságát. Rögzíti, hogy az emberi és az állampolgári jogok mindenkit egyformán illetnek, azaz kimondja a jogi egyenlőséget.
Rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép (~népszuverenitás vagy népfelség).
Kimondja a jogállamiságot: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, amit törvény nem tilt.
A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánította. Ebből következik a közös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott képviselők útján.
Kimondja, hogy a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat.
Kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét.
18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét.
Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét.
A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége.
A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak.
Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett.
Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű.
A forradalom kitörése
1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést.
- Az első rend a katolikus papságot,
- a második rend a nemességet,
- a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.
Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte.
A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t.
A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel.
Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
A dokumentum rögzíti az emberi jogokat:
- Az élethez való jogot.
- A szabadság jogát.
- A tulajdonjogot.
- Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.
Külön kiemelte a polgári szabadságjogokat: a vallás- és a sajtószabadságát. Rögzíti, hogy az emberi és az állampolgári jogok mindenkit egyformán illetnek, azaz kimondja a jogi egyenlőséget.
Rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép (~népszuverenitás vagy népfelség).
Kimondja a jogállamiságot: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, amit törvény nem tilt.
A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánította. Ebből következik a közös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott képviselők útján.
Kimondja, hogy a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat.
Kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét.
Kronológia a középszintű érettségihez (teljes)
Kronológia a
középszintű érettségihez
1 1. Az ókor és kultúrája
Kr. e. X. század (a zsidó állam
fénykora)
Kr. e. VI. század (babiloni
fogság)
Kr. e. 776 (az első feljegyzett
olimpia játékok)
Kr. e. 508. (Kleisztenész
reformjai)
Kr. e. V. század közepe ( Periklész
kora)
Kr. e. 44 (Julius Caesar halála)
Kr. u. 70 (jeruzsálemi szentély
lerembolása)
2 2.
A
középkor
622 (Mohamed futása)
1054 ( az egyházszakadás)
1075 (az invesztitúraharc
kezdete)
1096-99 (az első keresztes
hadjárat)
1122 (wormsi konkordátum)
3 3.
A középkori
magyar állam megteremtése és virágkora
IX. század (Etelköz)
895-900 (a honfoglalás)
907 (pozsonyi csata)
972-997 (Géza fejedelemsége)
997-(1000)-1038 (I. István
uralkodása)
1235-1270 (IV. Béla uralkodása)
1241-1242 (tatárjárás)
1241 (a muhi csata)
1301 (az Árpád-ház kihalása)
1308-1342 (I. Károly uralkodása)
1312 (rozgonyi csata)
1335 (visegrádi királytalálkozó)
1458-1490 (Hunyadi Mátyás
uralkodása)
1479 (kenyérmezei csata)
4 4.
Szellemi,
társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)
1492 (Amerika felfedezése)
1517 (Luther fellépése, a
reformáció kezdete)
1545-1563 (tridenti zsinat)
1555 (augsburgi vallásbéke)
1642-1649 (az angol
polgárháború)
1689 (a Jognyilatkozat kiadása)
5 5.
Magyarország
a kora újkorban (1490-1790)
1526 (mohácsi csata)
1541 (Buda elfoglalása az ország
tényleges három részre szakadása)
1552 (Eger sikertelen török
ostroma)
1566 (Szigetvár eleste)
1703-1711
(Rákóczi-szabadságharc)
1707 (ónodi országgyűlés)
1711 (szatmári béke)
1723 (Pragmatica Sanctio)
1740-1780 (Mária Terézia
uralkodása)
1754 (Vámrendelet)
1767 (Urbarium)
1777 (Ratio Educationis)
1780-1790 (II. József
uralkodása)
1781 (türelmi rendelet)
1785 (jobbágyrendelet)
6 6. A
polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
1789. július 14. (a Bastille
ostroma, a francia forradalom kitörése)
1848 (forradalmak Európában)
1873 (három császár szövetsége)
1878 (san stefanoi béke, berlini
kongresszus, Bosznia-Hercegovina okkupációja)
1882 (hármas szövetség
megalakulása)
1907 (a hármas antant
létrejötte)
1912-1913 (Balkán-háborúk)
7. A
polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1849-1914)
1830 (Széchenyi István Hitel című művének megjelenése, a reformkor
kezdete)
1832-36 (rendi országgyűlés)
1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása)
1848. március 15. (forradalom Pesten)
1848. április 11. (az áprilisi törvények)
1848. szeptember 29. (a pákozdi csata)
1848-1916 (Ferenc József uralkodása)
1849. április 6. (az isaszegi csata)
1849. április 14. (a függetlenség kimondása)
1849. május 21. (Buda felszabadítása)
1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel)
1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése)
1850-59 (a Bach-korszak)
1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke)
1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása)
1868 (nemzetiségi és népiskolai törvény, horvát-magyar kiegyezés)
8. A világháborúk kora (1914-1945)
1914. június 28. (a szarajevói merénylet)
1914. július 28. (a világháború kirobbanása)
1914-1918 (az első világháború)
1916 (somme-i csata)
1917 (a februári oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel)
1918. november 11. (az első világháború vége)
1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke)
1922 (Szovjetunió létrehozása)
1933 (Hitler hatalomra kerülése)
1936 (Berlin-Róma tengely)
1938 (Anschluss, a müncheni konferencia)
1939. augusztus 23. (szovjet-német megnemtámadási egyezmény)
1939. szeptember 1. (Németország megtámadta Lengyelországot, kitört az
első világháború)
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
1920. március (Horthy kormányzóvá választása)
1920. június 4. (Trianon)
1920-21 (Teleki Pál első miniszterelnöksége)
1920 (numerus clausus, földreform)
1921-1931 (Bethlen István miniszterelnöksége)
1927 (a pengő bevezetése)
1938 (első zsidótörvény)
1941 június 26. (Kassa bombázása)
1943. január (a doni katasztrófa)
1944. március 19 (a németek megszállták Magyarországot)
1944. október 15-16. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete,
nyilas hatalomátvétel)
1945 április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a
szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon)
10. A jelenkor (1945-től
napjainkig)
1945 (az ENSZ létrejötte)
1946 (a fultoni beszéd)
1947 (Truman-elv, a párizsi béke)
1949 (az NSZK és az NDK megalakulása, a NATO és a KGST, a szovjet
atombomba)
1953 (Sztálin halála)
1955 (a Varsói Szerződés)
1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság)
1975 (a helsinki értekezlet)
1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása)
1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió
szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása)
1991-1999 (a délszláv háború
1992 (a maastrichti szerződés)
1993 (Csehország és Szlovákia szétválása)
1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése)
1999 (a NATO bombázta Szerbiát)
2002 (az euró bevezetése)
2004 (tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, közöttük
Magyarország is)
11. Magyarország 1945-től a
rendszerváltozásig
1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista
diktatúra kezdete, az iskolák államosítása)
1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per)
1950 (a szerzetesrendek feloszlatása és a tanácsrendszer létrejötte)
1953-55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége)
1956. október 23. (a forradalom kirobbanása)
1956. október 28. (a forradalom győzelme)
1956. november 4. (szovjet támadás indult Magyarország ellen)
1958 (Nagy Imre kivégzése)
1963 (részleges amnesztia)
1968 (új gazdasági mechanizmus)
1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyhatta
Magyarországot)
1978 (az Egyesült Államok visszaadta a Szent Koronát)
1980 (Farkas Bertalan világűrben)
1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése)
1989. október 23. (harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása)
1989 (társasági és egyesülési törvény)
1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások)
1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról)
1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma)
1999 (Magyarország a NATO tagjává válik)
2000 (a magyar államalapítás millenniuma)
2004 (Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz)
2019. január 23., szerda
01.23 - mat. óra (Csonkakúp)
Ne felejtsétek el, hogy hétfőn 7:15-kor, a 0. órában találkozunk a
11. teremben!
11. teremben!
2019. január 21., hétfő
2019. január 20., vasárnap
2019. január 14., hétfő
2019. január 9., szerda
2019. január 7., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)