Ezeken az oldalakon a 12.E osztályban tanító tanárok az otthoni felkészüléshez teszik közzé az órákon bemutatott, megoldott tananyagokat, magyarázatokat, házi és szorgalmi feladatok pontos leírását. Jó tanulást kívánunk!
2017. szeptember 22., péntek
2017. szeptember 21., csütörtök
Politikai irányzatok a reformkorban
Az 1832-36-os országgyűlés:
A 19. század első felében kitört kolerajárvány következtében a felvidéken parasztfelkelés tört ki (1831). Ez rávilágít a jobbágykérdés megoldása elkerülhetetlen.
Örökváltság: a jobbágy telkének tulajdonosa lesz, a földesúr pedig kieső úrbéres szolgáltatásokért egy összegben kártalanítást kap, amiből modernizálhatja a birtokát.
Önkéntes örökválság: A jobbágy a földesúrnak megváltást fizettet volna a telekért, amely a jobbágy polgári tulajdonává vált volna, így megszűntek volna a földesúrnak járó szolgáltatások (robot, dézsma, ajándék). A földesúr a pénzből modernizálhatta volna a földbirtokát.
I. Ferencet V. Ferdinánd (1835-1848) követi a trónon. Helyette Metternich kancellár irányít, aki támadás indít a reformtábor ellen. Az önkéntes örökváltság elbukott, Lánchíd megépítésének törvénybe iktatása. Metternich letartóztatja Wesselényit, börtönbe záratta Lovassy Lászlót, az országgyűlési ifjak vezetőjét, és Kossuth Lajost, aki engedély nélkül adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. Nemeseket fognak le bírói ítélet nélkül! A nemesek ért sérelmek miatt a nemesség egy része a reformok mellé állt!
Az 1839-40-es országgyűlés:
A Deák Ferenc vezette ellenzék meghátrálásra kényszeríti a kormányzatot:
- a foglyokat szabadon engedik
- a gazdaság fejlesztését szolgáló törvényeket hoznak (szabadon lehet kereskedni, gyárat alapítani)
- megszavazzák az önkéntes örökváltságot, de pénz hiányában a jobbágyoknak csak 1% váltja meg magát 1848-ig!
- az országgyűlési feliratokat magyar nyelven kell megfogalmazni
Politikai irányzatok a reformkorban:
Fontolva haladók:
konzervatívok: vezetőjük Dessewffy József, műve a Taglalat (1831) a Hitel elleni röpirat. Magyarország felemelkedését nem a polgárosodásban, hanem a az önállóságot biztosító alkotmányban, rendi jogok megerősítésében látták.
újkonzervatívok (fontolva haladók): fiatal arisztokraták, vezetőjük Dessewffy Aurél. Óvatos reformokat javasolnak, szem előtt tartva az arisztokraták érdekeit: önkéntes örökváltság, a magyar nyelv ügye. A kormányzat is kapcsolódjon be a reformokba! (Metternich meggyőzése)
Liberálisok:
vezetőjük Kossuth Lajos. 1841-ben kiszabadul a börtönből és megbízzák a Pesti Hírlap szerkesztésével. Vezércikkeiben a polgárosodásért, nemzeti haladásért vívott harcra buzdít. Fő célja:
- érdekegyesítés
- kötelező örökváltság (állami megváltással),
Kötelező örökváltság: törvénynek kell kimondani a jobbágyfelszabadítást és az államnak kell kölcsönt biztosítani a jobbágyoknak, hogy meg tudják váltani szolgáltatásaikat (ez reálisabb, mert a jobbágynak nincs pénze)
- közteherviselés,
- védvámok (az osztrák és cseh iparral szemben).
Centralisták: értelmiségiek: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston Fő céljuk: népképviseleten alapuló erős, centralizált (központosított) polgári állam. Elutasították a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot. Kicsi a támogatottságuk.
2017. szeptember 20., szerda
Reformkor
Reformkor: Magyarország történetében az 1830-tól 1848. március 15-ig tartó időszak, amelynek fő célja a gazdaság, a társadalom átalakítása. Ehhez a fel kell számolni a feudalizmust és meg kell teremteni a polgári átalakulás feltételeit. Mindezt reformok segítségével képzelték el, amikor törvényekkel vagy rendeletekkel valósul meg az átalakítás.
A reform: a békés, erőszakmentes társadalmi átalakulás, megújulás.
A reformmozgalom élére polgárosodni kívánó liberális nemesség állt. A politizáló nemesi társadalom jelentős része a polgári átalakulás érdekében reformokat kezdeményezett a Habsburg kormányzatnál. Az átalakulást békés úton, a Habsburg Birodalom keretein belül képzelték el. A nemesség legjobbjai fölismerik, hogy a nemzet ereje a jogfosztott emberek sokaságában rejlik. Ettől fogva lesz politikai tényező a nép.
A reformmozgalom legfőbb színhelye a pozsonyi országgyűlés.
A reformoknak 3 alapvető témaköre és célja volt Magyarországon:
1.) gazdasági modernizáció: megszüntetni az elavult feudális termelési viszonyokat és módszereket, és helyette modern kapitalista eszközöket és módszereket alkalmazzanak
2.) társadalmi modernizáció: a feudális társadalmi viszonyok eltörlése és a polgári viszonyok kialakítása (jobbágyfelszabadítás)
3. ) nemzeti kérdés: a magyar nyelv és kultúra felvirágoztatása, a magyar legyen az államnyelv
Kölcsey Ferenc által megfogalmazott híres jelmondat: „Jelszavaink valának haza es haladás” egyszerre jelentette a társadalmi reformok és a nemzeti ébredés megvalósítását
A reform: a békés, erőszakmentes társadalmi átalakulás, megújulás.
A reformmozgalom élére polgárosodni kívánó liberális nemesség állt. A politizáló nemesi társadalom jelentős része a polgári átalakulás érdekében reformokat kezdeményezett a Habsburg kormányzatnál. Az átalakulást békés úton, a Habsburg Birodalom keretein belül képzelték el. A nemesség legjobbjai fölismerik, hogy a nemzet ereje a jogfosztott emberek sokaságában rejlik. Ettől fogva lesz politikai tényező a nép.
A reformmozgalom legfőbb színhelye a pozsonyi országgyűlés.
A reformoknak 3 alapvető témaköre és célja volt Magyarországon:
1.) gazdasági modernizáció: megszüntetni az elavult feudális termelési viszonyokat és módszereket, és helyette modern kapitalista eszközöket és módszereket alkalmazzanak
2.) társadalmi modernizáció: a feudális társadalmi viszonyok eltörlése és a polgári viszonyok kialakítása (jobbágyfelszabadítás)
3. ) nemzeti kérdés: a magyar nyelv és kultúra felvirágoztatása, a magyar legyen az államnyelv
Kölcsey Ferenc által megfogalmazott híres jelmondat: „Jelszavaink valának haza es haladás” egyszerre jelentette a társadalmi reformok és a nemzeti ébredés megvalósítását
2017. szeptember 18., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)