01.30 - mat.óra (Térgeometria - gyakrolati feladatok)

01.28 - mat.óra (Gömb, egymásbaírt testek)

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései

A francia forradalom háttere

18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét.
Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét.
A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége.
A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak.
Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett.
Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű.

A forradalom kitörése

1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést.
- Az első rend a katolikus papságot,
- a második rend a nemességet,
- a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.

Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte.
A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t.
A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel.
Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
A dokumentum rögzíti az emberi jogokat:
- Az élethez való jogot.
- A szabadság jogát.
- A tulajdonjogot.
- Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.

Külön kiemelte a polgári szabadságjogokat: a vallás- és a sajtószabadságát. Rögzíti, hogy az emberi és az állampolgári jogok mindenkit egyformán illetnek, azaz kimondja a jogi egyenlőséget.
Rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép (~népszuverenitás vagy népfelség).
Kimondja a jogállamiságot: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, amit törvény nem tilt.
A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánította. Ebből következik a közös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott képviselők útján.
Kimondja, hogy a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat.
Kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét.

Kronológia a középszintű érettségihez (teljes)

Kronológia a középszintű érettségihez

1  1.       Az ókor és kultúrája

Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora)

Kr. e. VI. század (babiloni fogság)

Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia  játékok)

Kr. e. 508. (Kleisztenész reformjai)

Kr. e. V. század közepe ( Periklész kora)

Kr. e. 44 (Julius Caesar halála)

Kr. u. 70 (jeruzsálemi szentély lerembolása)

2  2.       A középkor

622 (Mohamed futása)

1054 ( az egyházszakadás)

1075 (az invesztitúraharc kezdete)

1096-99 (az első keresztes hadjárat)

1122 (wormsi konkordátum)

3  3.       A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

IX. század (Etelköz)

895-900 (a honfoglalás)

907 (pozsonyi csata)

972-997 (Géza fejedelemsége)

997-(1000)-1038 (I. István uralkodása)

1235-1270 (IV. Béla uralkodása)

1241-1242 (tatárjárás)

1241 (a muhi csata)

1301 (az Árpád-ház kihalása)

1308-1342 (I. Károly uralkodása)

1312 (rozgonyi csata)

1335 (visegrádi királytalálkozó)

1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása)

1479 (kenyérmezei csata)

4  4.       Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

1492 (Amerika felfedezése)

1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete)

1545-1563 (tridenti zsinat)

1555 (augsburgi vallásbéke)

1642-1649 (az angol polgárháború)

1689 (a Jognyilatkozat kiadása)

5  5.       Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

1526 (mohácsi csata)

1541 (Buda elfoglalása az ország tényleges három részre szakadása)

1552 (Eger sikertelen török ostroma)

1566 (Szigetvár eleste)

1703-1711 (Rákóczi-szabadságharc)

1707 (ónodi országgyűlés)

1711 (szatmári béke)

1723 (Pragmatica Sanctio)

1740-1780 (Mária Terézia uralkodása)

1754 (Vámrendelet)

1767 (Urbarium)

1777 (Ratio Educationis)

1780-1790 (II. József uralkodása)

1781 (türelmi rendelet)

1785 (jobbágyrendelet)

6   6.       A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése)

1848 (forradalmak Európában)

1873 (három császár szövetsége)

1878 (san stefanoi béke, berlini kongresszus, Bosznia-Hercegovina okkupációja)

1882 (hármas szövetség megalakulása)

1907 (a hármas antant létrejötte)

1912-1913 (Balkán-háborúk)

7.     A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1849-1914)

1830 (Széchenyi István Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete)

1832-36 (rendi országgyűlés)

1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása)

1848. március 15. (forradalom Pesten)

1848. április 11. (az áprilisi törvények)

1848. szeptember 29. (a pákozdi csata)

1848-1916 (Ferenc József uralkodása)

1849. április 6. (az isaszegi csata)

1849. április 14. (a függetlenség kimondása)

1849. május 21. (Buda felszabadítása)

1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel)

1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése)

1850-59 (a Bach-korszak)

1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke)

1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása)

1868 (nemzetiségi és népiskolai törvény, horvát-magyar kiegyezés)

8.            A világháborúk kora (1914-1945)

1914. június 28. (a szarajevói merénylet)

1914. július 28. (a világháború kirobbanása)

1914-1918 (az első világháború)

1916 (somme-i csata)

1917 (a februári oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel)

1918. november 11. (az első világháború vége)

1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke)

1922 (Szovjetunió létrehozása)

1933 (Hitler hatalomra kerülése)

1936 (Berlin-Róma tengely)

1938 (Anschluss, a müncheni konferencia)

1939. augusztus 23. (szovjet-német megnemtámadási egyezmény)

1939. szeptember 1. (Németország megtámadta Lengyelországot, kitört az első világháború)

9.            Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

1920. március (Horthy kormányzóvá választása)

1920. június 4. (Trianon)

1920-21 (Teleki Pál első miniszterelnöksége)

1920 (numerus clausus, földreform)

1921-1931 (Bethlen István miniszterelnöksége)

1927 (a pengő bevezetése)

1938 (első zsidótörvény)

1941 június 26. (Kassa bombázása)

1943. január (a doni katasztrófa)

1944. március 19 (a németek megszállták Magyarországot)

1944. október 15-16. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel)

1945 április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon)

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

1945 (az ENSZ létrejötte)

1946 (a fultoni beszéd)

1947 (Truman-elv, a párizsi béke)

1949 (az NSZK és az NDK megalakulása, a NATO és a KGST, a szovjet atombomba)

1953 (Sztálin halála)

1955 (a Varsói Szerződés)

1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság)

1975 (a helsinki értekezlet)

1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása)

1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása)

1991-1999 (a délszláv háború

1992 (a maastrichti szerződés)

1993 (Csehország és Szlovákia szétválása)

1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése)

1999 (a NATO bombázta Szerbiát)

2002 (az euró bevezetése)

2004 (tíz új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, közöttük Magyarország is)

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása)

1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per)

1950 (a szerzetesrendek feloszlatása és a tanácsrendszer létrejötte)

1953-55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége)

1956. október 23. (a forradalom kirobbanása)

1956. október 28. (a forradalom győzelme)

1956. november 4. (szovjet támadás indult Magyarország ellen)

1958 (Nagy Imre kivégzése)

1963 (részleges amnesztia)

1968 (új gazdasági mechanizmus)

1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyhatta Magyarországot)

1978 (az Egyesült Államok visszaadta a Szent Koronát)

1980 (Farkas Bertalan világűrben)

1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése)

1989. október 23. (harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása)

1989 (társasági és egyesülési törvény)

1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások)

1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról)

1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma)

1999 (Magyarország a NATO tagjává válik)

2000 (a magyar államalapítás millenniuma)

2004 (Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz)