Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései

A francia forradalom háttere

18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét.
Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét.
A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége.
A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak.
Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett.
Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű.

A forradalom kitörése

1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést.
- Az első rend a katolikus papságot,
- a második rend a nemességet,
- a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.

Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte.
A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t.
A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel.
Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
A dokumentum rögzíti az emberi jogokat:
- Az élethez való jogot.
- A szabadság jogát.
- A tulajdonjogot.
- Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.

Külön kiemelte a polgári szabadságjogokat: a vallás- és a sajtószabadságát. Rögzíti, hogy az emberi és az állampolgári jogok mindenkit egyformán illetnek, azaz kimondja a jogi egyenlőséget.
Rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép (~népszuverenitás vagy népfelség).
Kimondja a jogállamiságot: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, amit törvény nem tilt.
A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánította. Ebből következik a közös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott képviselők útján.
Kimondja, hogy a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat.
Kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét.