Politikai irányzatok a reformkorban

Az 1832-36-os országgyűlés:

A 19. század első felében kitört kolerajárvány következtében a felvidéken parasztfelkelés tört ki (1831). Ez rávilágít a jobbágykérdés megoldása elkerülhetetlen.

Örökváltság: a jobbágy telkének tulajdonosa lesz, a földesúr pedig kieső úrbéres szolgáltatásokért egy összegben kártalanítást kap, amiből modernizálhatja a birtokát.

Önkéntes örökválság: A jobbágy a földesúrnak megváltást fizettet volna a telekért, amely a jobbágy polgári tulajdonává vált volna, így megszűntek volna a földesúrnak járó szolgáltatások (robot, dézsma, ajándék). A földesúr a pénzből modernizálhatta volna a földbirtokát.

I. Ferencet V. Ferdinánd (1835-1848) követi a trónon. Helyette Metternich kancellár irányít, aki támadás indít a reformtábor ellen. Az önkéntes örökváltság elbukott, Lánchíd megépítésének törvénybe iktatása. Metternich letartóztatja Wesselényit, börtönbe záratta Lovassy Lászlót, az országgyűlési ifjak vezetőjét, és Kossuth Lajost, aki engedély nélkül adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. Nemeseket fognak le bírói ítélet nélkül! A nemesek ért sérelmek miatt a nemesség egy része a reformok mellé állt!

Az 1839-40-es országgyűlés:

A Deák Ferenc vezette ellenzék meghátrálásra kényszeríti a kormányzatot:

- a foglyokat szabadon engedik

-  a gazdaság fejlesztését szolgáló törvényeket hoznak (szabadon lehet kereskedni, gyárat alapítani)

-  megszavazzák az önkéntes örökváltságot, de pénz hiányában a jobbágyoknak csak 1% váltja meg magát 1848-ig!

-  az országgyűlési feliratokat magyar nyelven kell megfogalmazni

Politikai irányzatok a reformkorban:

 Fontolva haladók:

 konzervatívok: vezetőjük Dessewffy József, műve a Taglalat (1831) a Hitel elleni röpirat. Magyarország felemelkedését nem a polgárosodásban, hanem a az önállóságot biztosító alkotmányban, rendi jogok megerősítésében látták.

 újkonzervatívok (fontolva haladók): fiatal arisztokraták, vezetőjük Dessewffy Aurél. Óvatos reformokat javasolnak, szem előtt tartva az arisztokraták érdekeit: önkéntes örökváltság, a magyar nyelv ügye. A kormányzat is kapcsolódjon be a reformokba! (Metternich meggyőzése)

Liberálisok: 

vezetőjük Kossuth Lajos. 1841-ben kiszabadul a börtönből és megbízzák a Pesti Hírlap szerkesztésével. Vezércikkeiben a polgárosodásért, nemzeti haladásért vívott harcra buzdít. Fő célja:

- érdekegyesítés

- kötelező örökváltság (állami megváltással),

Kötelező örökváltság: törvénynek kell kimondani a jobbágyfelszabadítást és az államnak kell kölcsönt biztosítani a jobbágyoknak, hogy meg tudják váltani szolgáltatásaikat (ez reálisabb, mert a jobbágynak nincs pénze)

- közteherviselés,

- védvámok (az osztrák és cseh iparral szemben).

Centralisták: értelmiségiek: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston Fő céljuk: népképviseleten alapuló erős, centralizált (központosított) polgári állam. Elutasították a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot. Kicsi a támogatottságuk.