Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkavédelmi jogi ismeretek

1. Az Alaptörvényben foglalt jogok

Az Alaptörvény kimondja, hogy a Magyarország területén élőknek joguk van a lehető legma- gasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot Magyarország a munkavédelem, az egész- ségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és a természe- tes környezet védelmével valósítja meg.

Szabadság és felelősség – XVII. cikk:

   Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

   Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

2. A Munkavédelemről szóló törvény

A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességé- nek megóvása, a balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzése.

A személyi és tárgyi feltételeket olyan módon kell megteremteni, hogy megelőzhessük a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Mindezek függetlenek a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formáitól.

A balesetek és a foglalkozási ártalmak megelőzhetők, ha az ember a maga alkotta gépeket, berendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni. A munkavállalók munkakörülményei, biztonsága, szociális ellátottsága döntően megszabja a munkakedvet és a munka hatékonysá- gát. A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával valósítható meg. A tökéletes megoldást az automatizálás széleskörű elterjedése, a technológiai folyamatok zárt- tá tétele biztosíthatja. Ez a „veszélytelen technika” azonban egyáltalán nem, vagy csak nagy költségráfordítással lenne elérhető, amelyet a jelenlegi gazdasági helyzet mellett nem sok munkáltató tehet meg. Ennek tudatában meg kell elégednünk a munkavédelemnek egy ala- csonyabb fokozatával, az úgynevezett biztonságtechnikával, amelynek kettős feladatot kell megoldania. Egyrészt a tárgyi és szervezeti feltételek tökéletesítését, másrészt a munkaválla- lók folyamatos felvilágosítását arról, hogyan tudnak biztonságosan együtt élni a jelen lévő veszélyekkel.

A munkahelyek ergonómiai tervezése, a zaj csökkentése, a nemdohányzók védelme stb. egy- formán fontosak a munkáltatók és a munkavállalók számára. Sőt, a munkavédelem az egész társadalom ügye, mert társadalmi érdek, hogy a munkahelyek biztonságosak legyenek.

2.1. A munkavédelem szabályozási rendszere

A társadalmi-gazdasági változások megkövetelik a munkavédelmi előírások tartalmának és szerkezetének folyamatos korszerűsítését. Jelentőségük egyre nő, követelményeik mindinkább integrálódnak a gazdasági folyamatokban. A munkavédelemről szóló törvények, valamint a módosítások önmagukban nem oldják meg a problémákat, de jogalapot teremtenek a köve- telmények érvényesítéséhez.

A munkavédelem alapvető szabályait az Alaptörvényben foglalt elvek alapján az Országgyű- lés foglalta törvénybe.

1993. évi XCIII. törvény – a munkavédelemről

Célja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit szabályozza.

A törvény részletes szabályait, felhatalmazás alapján a munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes miniszterek által kiadott rendeletek, szabályzatok, szabványok tartalmazzák.

A minisztériumok irányítása és a felügyelete alatt működő központi államigazgatási szervek:

·     a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (NMH MMI,

korábbi Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet - OMMF),

·     az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és

·    a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH, korábbi Magyar Bányászati Hivatal - MBH).

Ezek saját jogkörükben látják el a munkavédelmi feladatokat. Így az ellenőrzésük kiterjed:

·      a munkáltatók és munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;

·      a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológi- ákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvé- nyesítésére;

·     a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilván-

tartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.

A felügyeletek jogosultak az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdeké- ben intézkedésre és felelősségre vonásra.

A Munkavédelemről szóló törvény növelte a gazdálkodó szervezetek belső munkavédelmi szabályozásának jelentőségét, tartalmát.

2.2 A Kollektív szerződésben kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél a munkavéde- lemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésé- nek módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét.

2.3 A Szervezeti és működési szabályzatban (SzMSz) kell meghatározni a munkavédelmi feladatokat ellátó, az intézkedésre jogosult személyek hatáskörét.

2.4  A Munkavédelmi szabályzatban (MvSZ) kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél munkavédelmi feladatokat ellátó személyek kötelezettségeit, a munkavédelmi ügyrendet, valamint  az  ágazati  jogszabályokban  meghatározott  témaköröket,  például  az  oktatás,

vizsgáztatás, egészségügyi vizsgálatok, ellenőrzések stb. rendjét. Tartalmi követelménye-

ire vonatkozóan az ágazati rendeletek az irányadók.

2.5  A munkaköri leírásban (az MvSZ figyelembevételével) részletesen kell meghatározni a munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos hatásköreit, feladatait.

2.6  A technológiai, gépkezelési utasításokban kell meghatározni a munkavégzés során kö- vetendő magatartási szabályokat, például a biztonságos munkavégzéshez szükséges vé- dőeszközök használatát. Tartalmi és alaki követelményeit az ágazati szabványok határoz-

zák meg.

3. A kémiai biztonságról szóló törvény

43. ábra - A 2000. évi XXV. törvény - a kémi- ai biztonságról

Az Országgyűlés – figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait – a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából megalkotta a 2000. évi XXV. törvényt – a kémiai biztonságról.

A törvény célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme, ezért meghatározza azokat az egységes elveket, szempontokat, amiket figyelembe kell venni az anyagok, illetve keverékek osztályozásánál, címkézésénél, csomagolásánál. A nemzetközileg elfogadott GHS kritériumok bevezetése ugyanakkor megkönnyítheti a nemzetközi kereskedelmet és javíthatja az innovációt. A CLP rendelet általános megközelítésben minden olyan, az EU-ban letelepe- dett cégre vonatkozik, amely anyagot vagy keveréket gyárt, importál, felhasznál vagy forgal- maz, függetlenül az éves mennyiségtől. Az osztályozást minden anyagra és keverékre el kell végezni, majd az osztályozásnak megfelelően kell dönteni a címkézésről, csomagolásról.

Az Európai Unió minden tagállamára érvényes rendelet 2009. január 20-án lépett hatályba, azonban  a vállalkozások  terheinek enyhítése érdekében,  két  lépcsőben  kerül  bevezetésre: anyagok esetében 2010. december 1-től, keverékek esetében 2015. június 1-től kell alkal- mazni. Az átmeneti időszak biztosítja, hogy a vállalkozások időben felkészülhessenek és meg- felelhessenek az új előírásoknak.

A GHS az Európai Unióban csak ajánlással bír, ezért európai szintű átültetés szükséges. Az ENSZ szintjén kidolgozott GHS rendszert kétévente felülvizsgálják. Tekintettel arra, hogy a CLP rendelet a GHS osztályozási és címkézési kritériumait vezette be az Európai Unióba, így a GHS változásai hatással lehetnek a CLP rendeletre is.

Bár CLP rendelet 2009. január 20-án lépett hatályba, azonban a lépcsőzetes bevezetés értel- mében a 2010. december 1. előtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénynek megfelelően osztályozott, címkézett, csomagolt és már forgalomba hozott anyagokat csak

2012. december 1-től kell kötelezően a CLP rendeletnek megfelelően újracímkézni és újra- csomagolni (CLP 61. cikk).

2011. április 04-én jelentek meg az EU Hivatalos Lapjában a CLP rendelet azon módosításai, melyek az ENSZ egyetemes harmonizált osztályozási és címkézési rendszerének (GHS) 2009. év végén elfogadott harmadik, módosított kiadásának változásait veszi figyelembe.

A rendeletet anyagok tekintetében 2012. december 1-jétől, a keverékek tekintetében 2015. június 1-jétől kell alkalmazni az alábbiak szerint:

·     A 2. cikk (2) bekezdése értelmében a CLP rendeletnek megfelelően osztályozott, címké- zett, csomagolt és 2012. december 1. előtt forgalomba hozott anyagokat 2014. december

1-jéig nem kell újracímkézni és átcsomagolni.

·     A 2. cikk (3) bekezdése pedig kiemeli, hogy a CLP rendeletnek megfelelően osztályozott,

címkézett, csomagolt és 2015. június 1. előtt forgalomba hozott keverékeket 2017. június

1-jéig nem kell újracímkézni és átcsomagolni.

A figyelmeztető és az óvintézkedésre vonatkozó mondatok (8.6. számú melléklet) egyedi, egy betűből és három számjegyből álló alfanumerikus kódokkal rendelkeznek a következők sze- rint:

·     „H” betű vagy „P” betű. Minden esetben vegyük figyelembe, hogy a más rendszerből átvett, de a GHS-ben még nem szereplő figyelmeztető mondatok kódja „EUH”;

·     egy számjegy, a veszély típusát jelző számjegy, például „2” a fizikai veszélyekre; és

·     két számjegy, a veszélyek sorszámozásával megegyező szám, úgy, mint robbanóképesség

(200-tól 210-ig tartó kódok), tűzveszélyesség (220-tól 230-ig tartó kódok) stb.

Például:

H200 Instabil robbanóanyagok.

H201 Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.

H202 Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.

EUH 001 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

EUH 006 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

EUH 014 Vízzel hevesen reagál.

P101 Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.

P102 Gyermekektől elzárva tartandó.

P201 Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges uta-

sításokat.

Az új mondatokhoz új piktogramok (8.5. számú melléklet) is párosulnak. Például a GHS02-es jelű piktogram tűzveszélyes anyagok és keverékek, szerves peroxidok, öngyulladó anyagok jelölésére szolgál.

Az angol nyelvből származó rövidítések:

44. ábra - GHS02

·     GHS: Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals, vagyis vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere

·     CLP: Classification, Labelling and Packaging of Substances, vagyis a vegyszerek osztá- lyozása, címkézése és csomagolása

·     H: Hazard Phrases, vagyis figyelmeztető mondatok

·     P: Precautionary Phrases, vagyis óvintézkedésre vonatkozó mondatok