A magyar gazdaság újjáépítése

1. Feltételek

- 1711 után békés időszak

- Az ország egyes részei eltérő fejlettségi szinttel rendelkeztek

a) királyi Magyarország (legfejlettebb)

b) egykori hódoltság (elnéptelenedett területek, sok a megműveletlen föld)

c) Erdély (lassú fejlődés, távol van Ausztriától)

2. Mezőgazdaság

- A legfontosabb gazdasági ágazat

a) királyi Magyarország

- majorsági gazdálkodás; jó értékesítési lehetőségek → új eljárások meghonosítása (vetésforgó, kapásnövények, istállózás…stb.)

- új eljárások, növények termesztése elterjedtek a paraszti gazdaságokban is. (burgonya, kukorica, sertéstenyésztés)

- szőlőtermesztés (szőlődézsma)

b) egykori hódoltság

- földek ismételt feltörése – földbőség → talajváltó gazdálkodás, két-, háromnyomásos gazdálkodás

- rideg állattartás

3. Ipar

- kedvezőtlen helyzet (török kor)

- a manufaktúrák nem terjedtek el → céhes ipar (vö. Anglia)

- önellátó gazdálkodás → szűk piac

De: a hódoltság területén a céhek megjelenése = fejlődés

- bányászat fejlődése (vas, réz)

- ezüst-, arany-, sóbányászat jelentősége csökkent

- nagyobb vállalkozások (túlnőttek a céhes kereteken)

- modern technikai eljárások (gőzgép)

- bányatisztképző (Selmecbánya)

4. Kereskedelem, közlekedés

- helyi kereskedelem

- távolsági kereskedelem (örmények, görögök, szerbek)

- kivitel: mezőgazdasági termékek, félkész termékek

- behozatal: iparcikkek

- a külkereskedelmi mérleg: pozitív

- a közlekedés fejlődése nem volt számottevő

- a kereskedelemben a Duna fontos szerepet játszott