12.19 - mat. óra (Henger)

12.17 - mat.óra (Hasábok II)

12.12 - mat. óra (Hasábok)

12.03-mat.óra (Síkidomok II.)

12.10 - mat. óra (Testek osztályozása, speciális poliéderek)

12.05 - mat.óra (Síkidomok III.)

A síkidomok területének és kerületének kiszámítása, a tanult síkidomokra vonatkozó tételek alkalmazása témakörből dec. 12-én dolgozat!

Az alábbi feladatok közül választok kettőt:
Fgy. 4237, 4238, 4239, 4240, 4242, 4243, 4244, 4245, 4246, 4247, 4248, 4249, 4250, 4252, 4253, 4273, 4274, 4275, 4276, 4277, 4278, 4279, 4280, 4281, 4282, 4283. fel.

A kapitalista gazdaság jellemzői

A kapitalista gazdaság jellemzői (Dr. Boronkai Szabolcs nyomán)

A kapitalizmus = tőkés gazdaság

Megjelenésének elősegítője: a gyarmatosítás és a világkereskedelem kialakulása.

A történelem eddigi korszakaiban úgy tartották, hogy nagyobb árumennyiséget csak a munkaerő, ezáltal a lakosság növekedésével lehet előállítani: így azonban a fogyasztók száma is nő, tehát az átlagos jövedelem mindig állandó marad. Meggazdagodni tehát csak más kárán lehet.

Az új kereskedelmi lehetőségek és a bővülő piac megmutatta, hogy az árumennyiség más módon is növelhető (pl.: új technológia, specializálódás, tömegtermelés) a meggazdagodás útja nem mások kifosztása, hanem a termelésbe való befektetés. A befektetett javak = tőke.

Az üzleti vállalkozások új formája jelent meg, a részvénytársaságok.
A részvénytársaságok tulajdonosai = a részvények birtokosai.
A részvénytulajdonuk hányadában részesülnek a haszonból, és vesznek részt a vállalkozások irányításában. Újabb részvények kibocsájtásával a vállalkozás tőkéhez juthat, amit a (hitellel ellentétben) nem kel visszafizetni. Ezzel bővül a tulajdonosok köre, az eddigi tulajdonosok tulajdonaránya csökken.

A kapitalista mezőgazdaság

A tőkés mezőgazdaságra a polgári földtulajdon és az árutermelés a jellemző.
Nyugat-Európa egyes területein (Anglia, Németalföld) megszűntek a földbirtokokhoz köthető feudális kiváltságok és korlátozások: nemesi adómentesség, katonállítási kötelezettség, a kizárólagos nemesi földtulajdon. A föld szabadon adható-vehető lett.
A reformáció során kiárusításra került az egyházi földek nagy része.
Megszűnt a jobbágyság, a parasztok a földek szabad bérlőivé váltak.

Angliában megkezdődtek a bekerítések: kezdetben a közös használatú területek elkerítése, majd a paraszti bérlemények felmondása. A birtokosok a legjobban jövedelmező juhtenyésztésre álltak át.

Németalföldön (mai Belgium, Hollandia), majd később máshol is elterjedt a vetésforgó. Megszűnt az ugar, a szántóföld minden részét bevetették különböző emberi vagy állati fogyasztásra szánt, esetleg ipari nyersanyagként hasznosítható növényekkel, és ezek vetésterületét évente cserélgették.
A vetésforgóval együtt járó takarmánytermesztés lehetővé tette az istállózó állattenyésztést.

Közép-Európában a fentiekkel ellentétes folyamat játszódott le: megszilárdultak a nemesi kiváltságok, szigorodtak a jobbágyi kötöttségek, az árutermelés pedig a bővülő majorságon (a nemes saját kezelésű földje, amit a jobbágyok műveltek robot keretében) a növekvő robotkötelettség kihasználásával zajlott.

Az amerikai gyarmatokon a tőkés mezőgazdaság sajátos formája működött: a rabszolga-munkaerőt alkalmazó, egy-egy európai exportra szánt terméket előállító ültetvények.



Ipar

A piac bővülése nagyobb mennyiségű termék előállítását kívánta, amit a céhek kötöttségei nem engedtek.

Ennek kikerülésére jött létre a felvásárlási-kihelyezési rendszer: a kereskedő a megvásárolt alapanyagot paraszti bérmunkásoknak adta, akik azt otthon feldolgozták, a kereskedő pedig a bérük kifizetése után egyben értékesítette a készterméket.

Következő lépésként a vállalkozó maga épített bérmunkásokat foglalkoztató műhelyt, ezzel létrejött a manufaktúra.

A manufaktúrában a munkafolyamatot részfolyamatokra bontották, így egy-egy munkás csak egy-egy részmunkát végzett el. Ez gyorsabbá, tömegesebbé, ezáltal olcsóbbá tette a termelést, igaz gyakran a termékek minőségének romlását eredményezte. A manufaktúrákban elvált egymástól a tulajdonos és a termelő (bérmunkás) szerepe, míg a céhek mesterei egyszerre voltak tulajdonosok és termelők.

Kereskedelem

A kialakuló világkereskedelem miatt Európa gazdasági súlypontja az atlanti partvidékre helyeződött át. A levantei kereskedelem jelentősége csökkent, a Hanza-szövetség átmenetileg még meg tudta őrizni pozícióit (főleg a Kelet-Közép-Európából, Nyugat-Európába irányuló gabonaszállítások révén).
Az európai uralkodók kereskedelmi monopóliumokat árusítottak: egyes termékekkel vagy egyes területekkel csak ezek birtokosai kereskedhettek (a legjelentősebb a brit Kelet-Indiai Társaság volt).

Egyes uralkodók (pl.: a spanyol király) képesek voltak az atlanti kereskedelem teljes ellenőrzésére, ami rövidtávon jelentős uralkodó bevételeket jelentett, hosszabb távon viszont akadályozta a kereskedelem fejlődését.

Mások (pl.: az angol király) erre nem voltak képesek, de ez a gyengeség tette lehetővé az uralkodói hatalomtól független, erős kereskedőréteg kialakulását.

Pénzügyletek

Az üzleti lehetőségek bővülésével párhuzamosan kialakult a bankrendszer is.
A bankok gyűjtötték a gyarapodó lakossági megtakarításokat (betéti kamatot fizetve rájuk), és hitelként folyósították azokat a tőkét igénylő vállalkozásoknak (hitelkamatot számítva fel rájuk).
A bankok elterjedésével csökkentek a kamatok (a hitelfelvétel olcsóbbá vált).
A hitelezés megnövelte a forgalomban lévő pénz mennyiségét is, így segítve a kereskedelmet.

11.28 - mat.óra (Síkidomok I.)

11.26-mat.óra (Térelemek)

Szerdára a 11.14-én feltett bejegyzésben található témazáró dolgozat feladatinak megoldásait írjátok le a füzetbe!!

Esszéfeladatok (gyakorlási lehetőség)

1. A feladat a második világháborút követő eseményekkel kapcsolatos. (rövid) (16-18 sor)
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Amerikai Egyesült Államok, illetve
a Szovjetunió alapvető törekvéseit az általuk felszabadított és megszállt európai országok
politikai berendezkedését illetően az 1940-es évek második felében! 

„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mellett fekvő Triesztig
vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa
régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád,
Bukarest és Szófia.” (Churchill fultoni beszéde, 1946)

2. A feladat Julius Caesar egyeduralmával kapcsolatos. (rövid) (16-18 sor)
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Caesar uralmának fő jellemzőit! Térjen ki
röviden bukásának okaira is!

„Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget elfogadott – örökös consulságot,
élete végéig tartó dictatori hatalmat, […] a »haza atyja« melléknevet, szobrot állíttatott
magának a királyok sorában […] – hanem azt is eltűrte, hogy minden emberi
méltóságnál magasabb kitüntetéseket szavazzanak meg neki. […]
A hagyományokat semmibe véve, éppilyen önkényesen osztogatta a hivatalokat több
évre.” (Suetonius: Caesarok élete)

3. A feladat az Árpád-kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) (25-30 sor)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás eseményeit! Röviden térjen ki
a tatárjárás közvetlen hatásaira is! Sem IV. Béla korábbi politikájáról, sem az ország
újjáépítéséről nem kell írnia. Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„És mivel még kunoknak és nem tatároknak hitték azokat, akik most jöttek: az egész
nép kiáltozott ellene [Kötöny kun vezér ellen]: »Haljon meg! Haljon meg! Ő az, aki
Magyarország pusztulását szorgalmazza!« És a királyt is szidalmazták miatta,
mondván: »Harcoljon a királyunk, aki a kunokat a mi gyűlölségünkre behozta.« […]
És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotába, ahol
tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak menni. Kötöny pedig övéivel együtt íjat és
nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek hozzájuk jöjjenek. De amikor a nép nagy
sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták a fejüket, és a palotából
az ablakon keresztül a nép közé dobták.”

„Miután tehát maga a király megfutamodott a táborból, igen kevés emberrel éjjelnappal
Lengyelország határai felé vette az útját, és innét egyenes úton sietett, ahogy
csak tudott, hogy elérje a királynét, aki Ausztria határán időzött. Ennek hallatára
Ausztria hercege, szívében gonoszságot forralva, a barátság örve alatt elébe ment. […]
Mert Ausztria hercege, amikor kedve szerint hatalmába kerítette a királyt, kitervelt
ravaszságával visszakövetelt tőle egy bizonyos mennyiségű pénzt, amelyet a király
állítólag egykor kicsikart. Minek erről több szó? A király nem szabadulhatott a keze
közül, amíg a követelés egy részét készpénzben, másik részét pedig arany- és
ezüstedényekben ki nem fizette, országának három vármegyéjét pedig, amelyek
szomszédosak voltak annak a földjével, zálogként le nem kötötte neki. […] A király
ezek után, ahogy csak tudott, sietett a királynéhoz, aki tőle nem messze volt.”

„A város [Esztergom] várát nem tudták elfoglalni, mert a spanyol Simeon ispán sok
számszeríjászával bátran megvédelmezte. És amikor Székesfehérvár városához
érkeztek, amelyet mocsarak vesznek körül, mivel a hó és a jég éppen olvadóban volt,
nem tudták elfoglalni. És miközben pannóniai Szent Márton várát ostromolták, melyet
az apát férfiasan védett, hirtelen visszarendelték őket, úgyhogy azokon a vidékeken
ez a három helység maradt megvívatlanul.”
(Részletek Rogerius Siralmas ének című művéből)

Történelem témazáró segédlet

Évszámok:

ENSZ létrejötte 1945
fultoni beszéd 1946
Truman-elv (feltartóztatási politika); párizsi béke 1947
NSZK;NDK; NATO; KGST;  a szovjet atombomba 1949
Sztálin halála 1953
Varsói Szerződés 1955
SZKP XX. kongresszusa; szuezi válság 1956
helsinki értekezlet 1975
kelet-közép-európai rendszerváltások, berlini fal lebontása 1989
Varsói Szerződés; KGST felbomlása, Szovjetunió szétesése; délszláv válság 1991
délszláv háború 1991-1995
A NATO bombázza Kis-Jugoszláviát 1999
Csehország és Szlovákia szétválása 1993

Személyek:

Sztálin, Truman, Marshall, Tito, Ceausescu, Reagan, Gorbacsov, Helmut Kohl, Lech Walesa, II. János Pál, George Bush, Borisz Jelcin

Fogalmak:

ENSZ, szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, NATO, Varsói Szerződés, KGST, tervgazdaság, piacgazdaság, Szolidaritás

11.14 - Témazáró dolgozat feladatainak megoldása

11.14 - mat. óra (Összefoglalás - sorozatok)

11.12 - mat. óra (Mértani sorozat gyakorlati alkalmazása)

11.07 - mat. óra (Mértani sorozat)

11.05 - mat. óra (Mértani sorozat)

10.24 - mat.óra (Számtani sorozat)

10.17 - mat. óra (Sorozatok, számtani sorozat)

10.15 - mat.óra (Témazáró dolgozat - Koordinátageometria)

Gyakorló esszéfeladat

A feladat a középkori egyház történetéhez kapcsolódik. (rövid)
Magyarázza meg a forrás és ismeretei segítségével az invesztitúraharc jelentőségét! Ne
eseménytörténetet írjon!

„Én, Henrik, Isten kegyelméből a rómaiak felséges császára, az Isten, a szent római egyház és Callixtus pápa úr iránti szeretetből, valamint lelkem üdvéért, Isten és Isten szent apostolai: Péter és Pál, valamint a szent katolikus egyház javára minden gyűrűvel és pásztorbottal történő invesztitúráról lemondok, és megengedem, hogy országom vagy birodalmam minden egyházában kánoni választás és szabad felszentelés legyen […] Én Callixtus püspök, Isten szolgáinak szolgája, neked, kedves fiunknak, Henriknek, Isten kegyelméből a rómaiak felséges császárának megengedem, hogy a […] megválasztott pedig a regálékat [a királyi felségjog alapján szedett jövedelmeket] a jogar által tőled kapja meg, és amivel ezzel kapcsolatban jog szerint tartozik, teljesítse.” (A wormsi konkordátum)

invesztitúra: egyházi méltóságba való beiktatás

Kronológia I.

Kronológia a középszintű érettségihez

1.       Az ókor és kultúrája

Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora)

Kr. e. VI. század (babiloni fogság)

Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia  játékok)

Kr. e. 508. (Kleisztenész reformjai)

Kr. e. V. század közepe ( Periklész kora)

Kr. e. 44 (Julius Caesar halála)

Kr. u. 70 (jeruzsálemi szentély lerembolása)

2.       A középkor

622 (Mohamed futása)

1054 ( az egyházszakadás)

1075 (az invesztitúraharc kezdete)

1096-99 (az első keresztes hadjárat)

1122 (wormsi konkordátum)

3.       A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

IX. század (Etelköz)

895-900 (a honfoglalás)

907 (pozsonyi csata)

972-997 (Géza fejedelemsége)

997-(1000)-1038 (I. István uralkodása)

1235-1270 (IV. Béla uralkodása)

1241-1242 (tatárjárás)

1241 (a muhi csata)

1301 (az Árpád-ház kihalása)

1308-1342 (I. Károly uralkodása)

1312 (rozgonyi csata)

1335 (visegrádi királytalálkozó)

1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása)

1479 (kenyérmezei csata)

4.       Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

1492 (Amerika felfedezése)

1517 ( Luther  fellépése, a reformáció kezdete)

1545-1563 (tridenti zsinat)

1555 (augsburgi vallásbéke)

1642-1649 (az angol polgárháború)

1689 (a Jognyilatkozat kiadása)

5.       Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

1526 (mohácsi csata)

1541 (Buda elfoglalása az ország tényleges három részre szakadása)

1552 (Eger sikertelen török ostroma)

1566 (Szigetvár eleste)

1703-1711 (Rákóczi-szabadságharc)

1707 (ónodi országgyűlés)

1711 (szatmári béke)

1723 (Pragmatica Sanctio)

1740-1780 (Mária Terézia uralkodása)

1754 (Vámrendelet)

1767 (Urbarium)

1777 (Ratio Educationis)

1780-1790 (II. József uralkodása)

1781 (türelmi rendelet)

1785 (jobbágyrendelet)

6.       A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése)

1848 (forradalmak Európában)

1873 (három császár szövetsége)

1878 (san stefanoi béke, berlini kongresszus, Bosznia-Hercegovina okkupációja)

1882 (hármas szövetség megalakulása)

1907 (a hármas antant létrejötte)

1912-1913 (Balkán-háborúk)

10.10 - mat.óra (Koordináta-geometria ism. - Összefoglalás)

10.08 - mat.óra (Koordinát-geometria ism. Vegyes gyakorló feladatok)

10.03 - mat. óra (Koordináte-geometria ism. Két kör kölcsönös helyzete)

10.01 - mat. óra (Koordináta-geometria ism. - Kör és egyenes kölcsönös helyzete)

09.26- mat.óra (Koordinát-geometria ism. - Kör egyenes kölcsönös helyzete)

09.24 - mat. óra (Koordináta-geometria - ism. Kör és egyenes kölcsönös helyzete)

Hosszú esszé gyakorló feladat

A feladat magyarországi holokauszthoz kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a hazai zsidóság sorsának alakulását 1944–
1945-ben! Térjen ki a magyar állam és társadalom szerepére is!

„1944 áprilisának második felében jártunk […] Egyik napról a másikra zárolták
vagyonukat, bezártak bankokat, elvették üzleteiket, birtokaikat, vállalataikat. Azután
a rádiót kobozták el, a tej-, vaj- és élelmiszeradagjaikat csökkentették, és minden nap

százával tartóztatták le a zsidóság kiemelkedőbb alakjait.” (Részletek egy visszaemlékezésből)


„Amikor a csendőrök a vagonba vittek, ütöttek-vertek, kergettek minket és aki elesett,
arra ráléptek. 70 ember volt egy vagonban. Kaptunk egy vödör vizet, egy WC-vödröt
és a 70 személy részére 4 kenyeret. Volt olyan vagon, ahova még WC-vödröt sem
adtak. 3 napig utaztunk. A gyerekek könyörögtek vízért, de nem volt. A szerelvény
Kassa felé ment, de mi már Királyhágón láttuk, hogy nem a Hortobágyra megyünk.
Ekkor elvesztettük minden reményünket. Kassán kinyitották a vagont és ott adtak át
a magyarok a németeknek.” (Részlet egy Auschwitzba szállított zsidó vallomásából)

A zsidónak tekinthető népesség Magyarországon

Időpont                                           Összesen (ezer fő)                             Ebből a vidékiek aránya   
1941 (a revíziók után)                      825                                                       70%
1945 tavaszán                                   216                                                       33%

Középszintű érettségi témakörök

Érettségi témakörök

-  Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.

-  Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.  

-  Az európai kultúra alapjai A görög-római hitvilág.

   Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.

   A zsidó vallás fő jellemzői.

   A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.

- A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.

- A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) –   együttműködés és konfliktusok.

- A középkori város és a céhes ipar.

- Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.

- A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.

Első ismétlő dolgozat 2018. okt. 11.

- A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.

- Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország   újjáépítése IV. Béla idején.

- A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.

- Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.

- A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.

- A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.

- Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.

- A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.

- A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk (1541-1568).

- Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.

- A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.

- Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai.

- Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.

- A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.

- A szövetségi rendszerek kialakulása.

- Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.

- A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

- A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.

- A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.

- Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági    jellegzetességei, sajátosságai. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.

- Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer.

- A náci Németország legfőbb jellemzői.

- A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.

- A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.

- A trianoni békediktátum és következményei.

- Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.

- Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.

- Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.

- A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése.

- A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.

- Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.

- A globális világgazdaság ellentmondásai.

- Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.

- Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.

- A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.

- A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való áttérés és következményei.

- A határon túli magyarság 1945-től.

- A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. A szociális ellátórendszer fő elemei.

- Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei.

- A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek). A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.

09.19. - mat.óra (Koordináta-geometria ism. Kör)

09.17-mat.óra (Koordináta-geometria - ism. Összetett feladatok)

09.12 - mat.óra (Koordináta-geometria-ism Egyenesek kölcsönös helyzete)

09.10 - mat.óra (Koordináta-geometria ism. - Egyenes egyenletei)

Minden órai tananyag, feladat megoldás és házi feladat a szerdai órára kerüljön pótlásra!!

09.05 - mat.óra (Koordináta-geometria ism. - Vektorok, egyenes adatai)

06.08-mat.óra (A kör)

06.07-mat.óra (Összetett feladat)

06.04-mat.óra (egyenesek hajlásszöge)

06.01-mat.óra (párhuzamos egyenesek távolsága)

05.31-mat.óra(pont-egyenes távolsága)

05.28-mat.óra (egyenesek tengelymetszetes egyenlete)

05.24-mat.óra (egyenesek metszéspontja)

05.18-mat.óra (egyenesek egyenletei - iránytangenses)

05.14-mat.óra (egyenes egyenletei - normálvektoros, irányvektoros egyenlet)

05.11-mat.óra (Egyenesek merőlegességének feltételei)

05.10-mat.óra (Egyenesek párhuzamosságának feltételei)

05.04-mat.óra (Egyenes adatai-Gyakorlás)

05.03-mat.óra (egyenes adatai)

04.27-mat.óra (Egyenes irányszöge, meredeksége)

04.26-mat.óra (egyenest meghatározó adatok - irányvektor, normálvektor)

04.23-mat.óra (Súlypont)

04.20-mat.óra (Gyakolrás)

04.19-mat.óra (Osztópontok koordinátái)

04.16-mat.óra (Felezőpont koordinátái)

04.13-mat.óra (Gyakorlás)

04.12-mat.óra (Skaláris szorzat a koordináta-rendszerben)

04.09-mat.óra (Skaláris szorzat)

04.06-mat.óra (Vektor hossza, két pont távolsága)

04.05-mat.óra(Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal)

03.26-mat.óra (Vektorok a koordináta-rendszerben)

03.22-mat.óra (Műveletek vektorokkal)

03.22-mat.óra (Vektorok)

03.12-mat.óra (Témazáró dolgozat-Trigonometria)

03.09-mat.óra (Összefoglalás - trigonometria)

03.08-mat.óra (Összefoglalás - trigonometria)

03.05-mat.óra (Gyakorló feladatok)

Az első világháború és a háborút lezáró békék II.

Nevek:

Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Gavrilo Princip, IV. Károly, II. Vilmos II. Miklós, Vlagyimir Iljics Lenin, Wilson, Clemenceau, Orlando, Lloyd George, Károlyi Mihály, Kun Béla, Stromfeld Aurél és Landler Jenő, Horthy Miklós, Teleki Pál, Apponyi Albert

Évszámok:

Az első világháborúhoz és előzményeihez kapcsolódó évszámok:
 1908, 1912, 1913, 1914. június 28. 1914. július 28., 1914-es, 1915-ös, 1916-os, 1917-es és az 1918-as év háborús eseményei (hónap, nap nem kell), 1918. november 3, 1918. november 11.

Orosz forradalmak:
1905, 1917 február, 1917. november

A világháborút lezáró békék:
1919

Magyarország (1918-20) + Trianoni békediktátum és következményei
1918 október 31.,  1919 március 21 - augusztus 1., 1919. november, 1920. március 1.
1920. június 4.

Fogalmak:
Schlieffen-terv, állóháború, bolsevikok, mensevikek, eszerek, permanens forradalom, szovjet, kettős hatalom, Népbiztosok Tanácsa, wilsoni elvek vagy Wilson békejavaslata, Anschluss,  őszirózsás forradalom, Forradalmi Kormányzótanács, Vörös Hadsereg (Tanácsköztársaság) Clemenceau jegyzék, Antibolsevista Comité, kormányzó

Az első világháború és a világháborút lezáró békék (1914-1920)

1. Ellentétek kiéleződése, az első világháború (1914-1918) (Érettségi témakör)

- nagyhatalmi ellentétek
- nemzeti ellentétek a Balkánon
- a háború kitörése
- háborús célok, haditervek

- az első háborús évek (1914-1916)
- az állóháború jellemzése, hadigazdaság kiépülése
- háború a tengereken
- a hadviselés új vonásai
- a háború vége, az antant győzelme (1917-1918)

2. A világforradalom bűvöletében

- Az 1905-ös forradalom (Lásd: TK. 50. o.)
- A 1917-es februári forradalom, az Ideiglenes Kormány és a szovjetek
- A bolsevik hatalomátvétel
- A polgárháború

3. A háborút lezáró békék (Érettségi témakör)

- A Párizs környéki békék általános jellemzése
- A Németországgal kötött béke
- A Monarchia szétesése (Ausztriával kötött béke)
- Törökországgal és Bulgáriával kötött béke
- Kisebbségvédelem

4. Magyarország (1918-1920) (lásd: a füzet)

- Magyarország a világháborúban
- Őszirózsás forradalom
- Tanácsköztársaság

5. A trianoni békediktátum és következményei (érettségi témakör)

- A szerveződő ellenforradalom
- A magyarországi helyzet megszilárdítása
- A békediktátum aláírása
- Területi, etnikai következmények, katonai előírások
- Következmények (Lásd: TK. 41. lecke): - Béke gazdasági hatása a Kárpát-medencére
                                                                    - Mezőgazdaság
                                                                    - Bányászat
                                                                    - Ipar
                                                                    - Településszerkezet torzulása
                                                                    - Menekülők
                                                                    - Közlekedés veszteségei

02.27. - mat (Beadandó feladatok)

02.26-mat.óra (gyakorlás)

02.22-mat. (Gyakorló feladatok)

02.19-mat.óra (Trigonometria gyakorlás)

02.15-mat.óra (Trigonometrikus egyenlőtlenségek)

02.12-mat.óra (Trigonometrikus egyenletek)

02.09-mat.óra (trigonometrikus egyenletek)

02.08-mat.óra (Trigonometrikus összefüggések)

Esszéfeladat megoldás

Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogy milyen szerepet játszott az első ipari forradalomban a textilipar! (Egy lehetséges megoldás.)

Az első ipari forradalom az 1780-as évektől bontakozott ki Angliában, és a XIX. század közepéig tartott. A folyamat során a fejlődés a textiliparban bontakozott ki, mivel kis tőkebefektetést igényelt, és óriási kereslet volt a textilipari termékek iránt. A textilipari üzemeket gépiesítették, ahol a termékeket tömegesen állították elő A textilgyártás két fontos mozzanata a fonás és a szövés. Hargreaves feltalálta a fonógépet ("fonó Jenny"), míg Kay a szövést (repülő vetélő) tökéletesítette. A fonó és a szövőgépeket kezdetben emberi, állati és vízi erővel működtették, később a textiliparban is elterjedt a gőzgép alkalmazása.
.

02.02-mat.óra (Trigonometrikus egyenletek)

02.01-mat.óra (Addíciós tételek)

01.29-mat.óra (Trigonometrikus egyenletek)

Magyarország a dualizmus időszakában

1. A kiegyezés előzményei

- a megtorlás

- Bach-rendszer

- ellenállás formái

- Habsburg-Birodalom külpolitikai helyzete az 1850-es években (13. leckében)

- Októberi diploma, februári pátens, a Provizórium időszaka

- a kiegyezés megszületése

2. A kiegyezés

- a dualizmus államrendszere

- gazdasági kiegyezés

- viták a kiegyezésről (a dunai konföderációs terv)

3. Nemzetiségi kérdés alakulása (1848-tól)

- közeledés időszaka

- nemzetiségi törvény

- horvát-magyar kiegyezés

- népesedési viszonyok

- a nemzetiségi kérdés 1868 után

4. Gazdaság a dualizmus időszakában

- gazdaságpolitika

- infrastruktúra fejlesztése (vasútépítés, folyamszabályozások)

- ipar fejlesztése; magyar találmányok (a találmányokat a füzetben az a második ipari forradalom leckénél gyűjtöttük össze)

- mezőgazdaság fejlődése

- valutareform és a hitelszervezet jellemzői

5. Társadalom a dualizmus időszakában

- társadalom általános jellemzői

- az agrártársadalom egyes rétegeinek jellemzése

- az ipari társadalom egyes rétegeinek jellemzése

6. Budapest fejlődése

- Budapest fejlődésének jellemzői
- A magyarországi zsidóság helyzetének jellemzői

A leckékben szereplő fogalmak nevek mind kellenek!!!

Kötelező évszámok:

 Haynau rémuralma: 1849-50; Az aradi vértanúk: 1849. október 6.; Bach-korszak 1851-59; úrbéri pátens: 1853; októberi diploma: 1860; februári pátens: 1861; a provizórium 1861-65;

húsvéti cikk:1865; kiegyezés: 1867; nemzetiségi törvény: 1868; horvát-magyar kiegyezés: 1868; egyesített Budapest: 1873

01.25-mat.óra (Trigonometrikus egyenletek)

01.22-mat.óra (Sinus- és cosinus-tétel feladatok)

01.19-mat.óra (Összetett feladatok)

01.18-mat.óra (Cosinus-tétel)

01.15-mat.óra (gyakorlás)

01.12-mat.óra (Gyakolró feladatok)

01.11-mat.óra (Gyakorlás)

01.08-mat.óra (Sinus-tétel)

01.05-mat.óra (Összefüggések hegyesszögek szögfüggvényei között)

01.04-mat.óra (Forgásszögek szögfüggvényei, összefüggések hegyesszögek szögfüggvényei között)