1. A feladat a második világháborút követő eseményekkel kapcsolatos. (rövid) (16-18 sor)
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Amerikai Egyesült Államok, illetve
a Szovjetunió alapvető törekvéseit az általuk felszabadított és megszállt európai országok
politikai berendezkedését illetően az 1940-es évek második felében!
„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mellett fekvő Triesztig
vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa
régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád,
Bukarest és Szófia.” (Churchill fultoni beszéde, 1946)
2. A feladat Julius Caesar egyeduralmával kapcsolatos. (rövid) (16-18 sor)
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Caesar uralmának fő jellemzőit! Térjen ki
röviden bukásának okaira is!
„Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget elfogadott – örökös consulságot,
élete végéig tartó dictatori hatalmat, […] a »haza atyja« melléknevet, szobrot állíttatott
magának a királyok sorában […] – hanem azt is eltűrte, hogy minden emberi
méltóságnál magasabb kitüntetéseket szavazzanak meg neki. […]
A hagyományokat semmibe véve, éppilyen önkényesen osztogatta a hivatalokat több
évre.” (Suetonius: Caesarok élete)
3. A feladat az Árpád-kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) (25-30 sor)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás eseményeit! Röviden térjen ki
a tatárjárás közvetlen hatásaira is! Sem IV. Béla korábbi politikájáról, sem az ország
újjáépítéséről nem kell írnia. Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„És mivel még kunoknak és nem tatároknak hitték azokat, akik most jöttek: az egész
nép kiáltozott ellene [Kötöny kun vezér ellen]: »Haljon meg! Haljon meg! Ő az, aki
Magyarország pusztulását szorgalmazza!« És a királyt is szidalmazták miatta,
mondván: »Harcoljon a királyunk, aki a kunokat a mi gyűlölségünkre behozta.« […]
És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotába, ahol
tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak menni. Kötöny pedig övéivel együtt íjat és
nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek hozzájuk jöjjenek. De amikor a nép nagy
sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták a fejüket, és a palotából
az ablakon keresztül a nép közé dobták.”
„Miután tehát maga a király megfutamodott a táborból, igen kevés emberrel éjjelnappal
Lengyelország határai felé vette az útját, és innét egyenes úton sietett, ahogy
csak tudott, hogy elérje a királynét, aki Ausztria határán időzött. Ennek hallatára
Ausztria hercege, szívében gonoszságot forralva, a barátság örve alatt elébe ment. […]
Mert Ausztria hercege, amikor kedve szerint hatalmába kerítette a királyt, kitervelt
ravaszságával visszakövetelt tőle egy bizonyos mennyiségű pénzt, amelyet a király
állítólag egykor kicsikart. Minek erről több szó? A király nem szabadulhatott a keze
közül, amíg a követelés egy részét készpénzben, másik részét pedig arany- és
ezüstedényekben ki nem fizette, országának három vármegyéjét pedig, amelyek
szomszédosak voltak annak a földjével, zálogként le nem kötötte neki. […] A király
ezek után, ahogy csak tudott, sietett a királynéhoz, aki tőle nem messze volt.”
„A város [Esztergom] várát nem tudták elfoglalni, mert a spanyol Simeon ispán sok
számszeríjászával bátran megvédelmezte. És amikor Székesfehérvár városához
érkeztek, amelyet mocsarak vesznek körül, mivel a hó és a jég éppen olvadóban volt,
nem tudták elfoglalni. És miközben pannóniai Szent Márton várát ostromolták, melyet
az apát férfiasan védett, hirtelen visszarendelték őket, úgyhogy azokon a vidékeken
ez a három helység maradt megvívatlanul.”
(Részletek Rogerius Siralmas ének című művéből)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ide írhatod a kérdéseket, megjegyzéseket!