Reformkornak a magyar történelem 1830-1848 közötti időszakát nevezzük, amikor a rendi társadalom- és államszervezet polgári átalakítására tettek kísérletet.
A reformkori politikusok jelentős része meg akarta szüntetni a jobbágyrendszert:
- a robot gazdaságtalan volt, mivel a jobbágy nem volt érdekelt a munkában
- a jobbágyrendszer ellenkezett a liberalizmus (jogegyenlőség) és a nacionalizmus (nemzeti egység) elveivel.
A reformok sikerességéhez szükséges a jobbágyság támogató hozzáállása (érdekegyesítés). A koleralázadás idején megmutatkozott ennek szükségessége.
Az 1832-36-os országgyűlésen elfogadták az önkéntes örökváltságot: a jobbágy pénzzel megválthatja magát, szabad lesz és telke saját tulajdonába kerül. A király, V. Ferdinánd a javaslatot elutasította.
Az 1839-40-es országgyűlésen törvényerőre emelkedett az önkéntes örökváltság, de a jobbágyságnak csak 1%-a volt képes magát megváltani.
Kossuth Lajos ezután már a kötelező örökváltságot javasolta: a jobbágy kötelezően szabad lesz és telke a tulajdonává válik. A megváltás összegét az állam fizette a földbirtokosnak. Emellett szorgalmazta a közteherviselést is.
A másik fontos kérdés a magyar nyelv szerepének növelése volt:
II. József nyelvrendeletének visszavonása óta több magyar kulturális intézmény jött létre, és egyre több területen alkalmazták a magyar nyelvet. 1844-ben a magyar lett az államnyelv: az országgyűlés, a kormányszékek (ezek a mai önkormányzatoknak felelnek meg), a vármegyék, valamit a közép- és felsőoktatás magyarul működött.
A gazdaság elmaradottságának felszámolására számos javaslat született:
- Széchenyi István javasolta, hogy a magyar nemesség hitelképességének érdekében el kell törölni az ősiséget, és a földet szabad adásvétel tárgyává kell tenni.
- A magyar áruk piacra juttatásra érdekében fejleszteni kell az infrastruktúrát (vasút, hajózás, fiumei kikötő)
- Vita tárgyát képezte, hogy a szabad kereskedelem (Széchenyi), vagy pedig a védővámok (Kossuth) lennének-e a megfelelőbbek.
A rendi alkotmány polgárivá alakítása csak a korszak végén merült fel:
Ehhez szükség lett volna a jobbágyfelszabadításra (jogegyenlőség); a nemesi kiváltságok eltörlésére (közteherviselés); a népképviselet megteremtésére (a nem nemesek is kapjanak választójogot); a végrehajtást (kormány) pedig felelőssé kell tenni.
Széchenyi programja és gyakorlati alkotásai: lásd tankönyvi lecke.
Kossuth programja:
Kossuth Lajos Monokon született. Kisnemesi családból származott. Elsőként az 1832-36-os országgyűlésen vett részt, mint távol lévő főrendi követ.
- Erről az országgyűlésről kézzel írt levelekben tudósított (Országgyűlési Tudósítások).Kossuth ezzel teremtette meg a politikai nyilvánosságot. Ezért be is börtönözték a cenzúra megsértése ürügyén.
- Szabadulása után szerkesztője lett a Pesti Hírlapnak, amit a reformok szócsövévé tett. Metternich osztrák kancellár nyomására eltávolították.
- 1844-ben a Védegylet igazgatója lett. Ennek gazdasági jelentősége csekély volt, de országos szervezetté válva az ellenzék fóruma lett.
- 1847-ben részt vett az Ellenzéki Kör megalakításában.
Programja:
- Kossuth Lajos Széchenyire hivatkozott, de valójában sokkal erősebben hatott rá Wesselényi Miklós programja (Balítéletekről).
- A cél a polgári, alkotmányos állam megteremtése volt.
- Ehhez sürgős jobbágyfelszabadításra volt szükség. Az önkéntes örökváltság kudarcát látva a kötelező örökváltságot követelte állami megváltással, valamint elengedhetetlennek tartotta a közteherviselés bevezetését.
- Kezdetben elfogadta Széchenyi gazdasági elképzeléseit (szabad verseny), később aztán a védővámok bevezetését támogatta. Mivel ezt a király elutasította 1844-ben létrehozta és igazgatója lett a Védegyletnek. Ennek tagjai vállalták, hogy magyar termékek vásárlásával ösztönzik a hazai ipar fejlődését
Széchenyi és Kossuth vitája
Széchenyi és Kossuth célja azonos volt: rendi helyett polgári társadalmat és államot szerettek volna, fejlődő gazdasággal.
- Széchenyi a főnemességet akarta megnyerni a reformok ügyének, Kossuth viszont a köznemességre, illetve a polgárság és a parasztság támogatására is számított.
- Széchenyi a kormányszékeken és az országgyűlésen keresztül akarta megvalósítani reformjait. Kossuth az országgyűlés, a vármegye és a politikai nyilvánosság fórumait is használta.
- Széchenyi először a gazdasági reformokat akarta bevezetni, amelyek aztán a társadalmat is átalakították volna, politikai intézményekhez csak óvatosan nyúlt volna. Kossuth először politikai reformokat akart, ezek segítségével vélte megvalósíthatónak a társadalmi és gazdasági átalakulást.
- Széchenyi elképzelése óvatos reformok sorozata, míg Kossuth egyszerre változtatott meg volna mindent. A nyelvkérdésben is radikálisabb: azonnali magyarosításra törekedett.
- Széchenyi kerülte a konfliktust a Habsburg udvarral, mivel Magyarország jövőjét Ausztriával együtt képzelte el. Kossuth vállalta a konfliktust is, igaz kezdetben nem törekedett függetlenségre.
- Széchenyi veszélyesnek tartotta Kossuth radikális megoldási javaslatait. Attól tartott, hogy ez vagy forradalomhoz vezet vagy az udvar leállítja a reformokat. Azonban az 1840-es években Széchenyi elszigetelődött, az ellenzék vezetője már egyértelműen Kossuth Lajos volt.
2019. február 15., péntek
2019. február 13., szerda
2019. február 12., kedd
2019. február 6., szerda
02.06 - mat.óra (Összefoglalás - Térgeometria)
Febr. 11-én (hétfőn) témazásró dolgozat
Téma: Sík és térgeometria
- síkidomok kerületének, területének
- hasáb, henger felszínének, térfogatának
- gúla, kúp felszínének, térfogatának
- csonkagúla, csonkakúp felszínének, térfogatának
- gömb felszínének, térfogatának
- egymásbaírt testek felszínének, térfogatának kiszámítása
- gyakorlati feladatok.
Téma: Sík és térgeometria
- síkidomok kerületének, területének
- hasáb, henger felszínének, térfogatának
- gúla, kúp felszínének, térfogatának
- csonkagúla, csonkakúp felszínének, térfogatának
- gömb felszínének, térfogatának
- egymásbaírt testek felszínének, térfogatának kiszámítása
- gyakorlati feladatok.
2019. január 30., szerda
2019. január 28., hétfő
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései
A francia forradalom háttere
18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét.
Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét.
A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége.
A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak.
Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett.
Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű.
A forradalom kitörése
1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést.
- Az első rend a katolikus papságot,
- a második rend a nemességet,
- a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.
Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte.
A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t.
A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel.
Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
A dokumentum rögzíti az emberi jogokat:
- Az élethez való jogot.
- A szabadság jogát.
- A tulajdonjogot.
- Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.
Külön kiemelte a polgári szabadságjogokat: a vallás- és a sajtószabadságát. Rögzíti, hogy az emberi és az állampolgári jogok mindenkit egyformán illetnek, azaz kimondja a jogi egyenlőséget.
Rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép (~népszuverenitás vagy népfelség).
Kimondja a jogállamiságot: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, amit törvény nem tilt.
A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánította. Ebből következik a közös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott képviselők útján.
Kimondja, hogy a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat.
Kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét.
18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét.
Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét.
A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége.
A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak.
Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett.
Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű.
A forradalom kitörése
1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést.
- Az első rend a katolikus papságot,
- a második rend a nemességet,
- a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.
Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte.
A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t.
A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel.
Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
A dokumentum rögzíti az emberi jogokat:
- Az élethez való jogot.
- A szabadság jogát.
- A tulajdonjogot.
- Az igazságtalan kormánynak való ellenállás jogát.
Külön kiemelte a polgári szabadságjogokat: a vallás- és a sajtószabadságát. Rögzíti, hogy az emberi és az állampolgári jogok mindenkit egyformán illetnek, azaz kimondja a jogi egyenlőséget.
Rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép (~népszuverenitás vagy népfelség).
Kimondja a jogállamiságot: csak az kötelező, amit törvény rendel el, és mindent szabad, amit törvény nem tilt.
A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánította. Ebből következik a közös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott képviselők útján.
Kimondja, hogy a törvényhozásnak joga van ellenőrizni a végrehajtó hatalmat.
Kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság vélelme: mindenki ártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja a bűnösségét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)