12.18-mat.óra (Trigonometrikus függvények)

12.14-mat.óra (Trigonometria ismétlés)

Történelem esszéfeladat (gyakorlás)

A terjedelem ne haladja meg a 15-17 sort!!! Határidő: 2017. 12.20.(szerda)

12.11-mat.óra (Trigonometria-ismétlés)

12.07-12.08-mat.óra (Témazáró dolgozat, Témazáró dolgozat javítása)

12.04 - mat.óra (Összefoglalás)

Segédlet II. – Nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Gyarmatok: lásd TK. térképek 38-41.o.

Nagy-Britannia gyarmatai: Kanada, Ausztrália, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Brit Kelet-Afrika, Nigéria, Szudán

Franciaország: Indokínai-félsziget, Szahara (Marokkó, Algéria), Madagaszkár, Elefántcsontpart

Olaszország: Líbia, Szomália, Eritrea

Belgium: Belga-Kongó

Németország: Német Délnyugat-Afrika (Namíbia), Kamerun, Német Kelet-Afrika

Keleti kérdés: A Török Birodalom a XIX. századra meggyengült. Öröksége körül (területek) egymásnak feszülő nagyhatalmi érdekeket és a balkáni népek törekvéseit (önálló államok létrehozása) nevezték keleti kérdésnek

12.01 - mat.óra (Logaritmikus egyenletrendszerek)

Segédlet - Nemzetállamok és a birodalmi politika kora I.

Segédlet – Nemzetállamok és a birodalmi politika kora I.

Uralkodók, államférfiak: III. Napóleon, Ferenc József, Camillo Cavour, II. Viktor Emánuel, Garibaldi, I Vilmos, Otto von Bismarck, II. Sándor, Abraham Lincoln, Ulysses Grant (Az amerikai polgárháborúban az USA hadseregének vezetője.) Robert Lee (Az amerikai polgárháborúban az Amerikai Konföderált Államok hadseregének vezetője.) II. Vilmos

Feltalálók, tudósok, kutatók és tudományos eredményeik: lásd füzet (Ipari forradalom új hulláma vagy második ipari forradalom). A magyarok is kellenek!!!

Fogalmak: krími háború, keleti kérdés, nagynémet egység, kisnémet egység, német hadseregreform, Schleswig-holsteini háború, három császár szövetsége, San Stefanó-i béke, berlini kongresszus okkupáció (Más ország területének katonai megszállása pl.: Osztrák-Magyar Monarchia megszállta Bosznia-Hercegovinát 1878-ban), telepítési törvény, búr háború, fashodai válság, entente cordiale

Évszámok: 1853-56, 1859, 1864, 1866, 1871, 1861-65, 1873, 1877, 1877-78, 1879, 1882, 1893, 1904, 1907

11.30-mat.óra (logaritmikus egyenlőtlenségek)

11.27-mat.óra (gyakorlás)

11.24-mat.óra (gyakorlás)

11.23-mat.óra (Logaritmikus egyenletek)

11.20-mat.óra (áttérés más alapú logaritmusra)

11.17-mat.óra (Logaritmus azonosságai)

11.16-mat.óra (Logaritmus azonosságai)

11.13-mat.óra (Logaritmus fg. transzformációi)

11.10-mat.óra (Logaritmus fg. értelmezési tartománya)

11.09-mat.óra (Logaritmus függvény)

11.06-mat.óra (Logaritmus)

10.27 - mat.óra (számonkérés)

10.26-mat.óra (exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek -összefoglalás)

Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek - házi feladat megoldásai

Segédlet a témazáróhoz II.: Kossuth és Széchenyi programjának összehasonlítása

Segédlet a témazáró dolgozathoz

I. Ferenc (1792-1835), V. Ferdinánd (1835-1848), Ferenc József (1948-1916) Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Klemens Metternich, Kossuth Lajos, Dessewffy József, Dessewffy Aurél, Eötvös József, Batthyány Lajos, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, István nádor, Jellasics, Móga János, Windischgrätz,  Görgei Artúr, Józef Bem ("Bem apó"), Klapk György, Damjanich János, Henrik Dembinski, Szemere Bertalan, I. Miklós (orosz cár), Julius Jacob von Haynau


kolera felkelés (1831), érdekegyesítés, önkéntes örökváltság, országgyűlési ifjúság, Országgyűlési Tudósítások, fontolva haladók, kötelező örökváltság, Pesti Hírlap, közteherviselés, centralisták, Védegylet, adminisztrátorok, galíciai nemesi felkelés, Konzervatív Párt, Ellenzéki Kör, Ellenzéki Nyilatkozat, Fiatal Magyarország, felirati javaslat, 12 pont, felelős kormány, Helytartótanács (Pozsonyban működő rendi kormányzati szerv, később átköltözött Budára. Elnöke a nádor.)  április törvények, autonómia (területi önállóság), cenzúra , karlócai kongresszus, Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB), olmützi alkotmány, Függetlenségi nyilatkozat

1825-27 rendi országgyűlés: Széchenyi felajánlása, 1830 Hitel, 1832-36 rendi országgyűlés, 1839-40  rendi országgyűlés, 1843-44 rendi országgyűlés, 1844. évi 2. törvénycikk - magyar államnyelv, 1844 Védegylet, 1846 Konzervatív Párt, 1847 Ellenzéki Kör, Ellenzéki nyilatkozat, 1847-48 utolsó rendi országgyűlés, 1848. március 3. felirati javaslat, 1848. március 15. pesti forradalom, 1848. április 11. 1848 szeptember Jellasics támadása, 1848. szeptember 29. pákozdi csata, 1848. október 30. schwechati csata, 1848. december általános támadás Magyarország ellen, 1849. február 26-27. kápolnai csata, 1849. március 4. olmützi alkotmány, 1849. április Tavaszi hadjárat, 1849. április 6. isaszegi csata, 1849 április 14. Függetlenségi nyilatkozat, 1849. május 21. Buda felszabadítása, 1849. augusztus 9. temesvári csata, 1849. augusztus 13. világosi fegyverletétel     

Érettségi témakörök:
 - A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
-  A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények.

- A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.

10.19 - mat.óra (Exponenciális egyenletek, egyenletrendszerek)

10.16 - mat.óra (exponenciális egyenletrendszerek)

10.13-mat.óra (exponenciális egyenlőtlenségek)

Tavaszi hadjárat (isaszegi csata)

10.12-mat.óra (exponenciális egyenletek típusai)

10.09-mat.óra (exponenciális egyenlet)

10.06-mat.óra (exponenciális fg. transzformációi)

10.05-mat.óra (exponenciális függvény)

10.02-mat.óra (gyakorlás)

09.29 - mat.óra (gyökfüggvény)

Széchenyi István, a reformok elindítója

A magyar reformkor: A 19. század elején Európa átalakulóban volt. A feudális rendszer mind tarthatatlanabbá vált. A fejlődés a feudális rendszertől a tőkés gazdaság, a polgári nemzetállam felé tartott.
A magyar reformkor kezdetét 1830-ra tehetjük és 1848. március 15-ig tartott. A fő célkitűzés a birodalmon belüli minél teljesebb függetlenség és a polgári átalakulás (kiváltságok eltörlése, jobbágyfelszabadítás, polgári egyenlőség) volt. A reformmozgalom elindítója gróf Széchenyi István volt.

Széchenyi István élete: 1791-ben született Bécsben, gazdag, katolikus, udvarhű, arisztokrata család sarjaként. Édesapja: Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója. Édesanyja: Festetich Júlia. Gyermekkora a bécsi palota és a nagycenki kastély között megosztva telt el. 1808-tól huszártisztként szolgált a napóleoni háborúkban. Rengeteget utazott. Beutazta Európát Angliától Törökországig barátjával, báró Wesselényi Miklóssal. Legnagyobb hatással az angliai út volt rá, rádöbbentette hazája elmaradottságára arra, hogy hazánk válaszút előtt áll: csatlakozunk e a virágzó Európához vagy az elmaradó Kelethez közelítünk.

Az 1825-27-es országgyűlésen tűnt fel. Az országgyűlés törekvései közül az egyik a magyar nyelv ügyének felkarolása volt. Felsőbüki Nagy Pál beszéde után és annak hatására Széchenyi felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

Az 1830-as években a reformtábor magyarországi vezéralakja, de a 40-es évektől kezdve fokozatosan veszít népszerűségéből, háttérbe szorul. Helyét Kossuth veszi át. 1848-ban az első felelős magyar minisztérium közlekedési minisztere, de a forradalom kitörésekor elhagyja az országból. Esztergomnál a Dunába veti magát, de kimentik. Ettől kezdve a döblingi (Ausztria) elmegyógyintézetben kezelik. 1860 áprilisában itt követett el öngyilkosságot.

Legfontosabb munkái:

Angliából hazatérve csillapíthatatlan vággyal vetette magát a magyar közéletbe. Az arisztokrata világ fölvirágoztatását az egész nép jólétre emelésével képzelte el.

1828-ban megjelenik első politikai közirata a Lovakrul. Ebben a lótenyésztés és a lóversenyek megteremtését szorgalmazta angol mintára.

1830. Hitel

Ebben a munkájában már megjelentek gazdasági reformelképzelései, a feudális rendszer elavultságát és válságát hangoztatja benne. A mezőgazdaság problémája került középpontba. Saját gazdaságában tapasztalta ugyanis, hogy a hazai modernizáció legfőbb gátja a tőkehiány és a kötött földbirtok. Széchenyi birtokát modernizálni akarta, ám ehhez hitelre lett volna szüksége. Viszont a bécsi bank nem adott, mivel a magyar nemesség birtokait az ősiség törvénye miatt nem lehetett az adóság fejében elárverezni.(Ősiség törvénye: a nemesi család ha kihal, a birtok vissza száll a királyra!) Ezért szerinte el kell törölni az ősiséget. Az ősiség törvényének megszüntetése azonban magával vonta volna a nemesi földek megvásárlásának jogát, és a nemesek adóztatását is.

Emellett felfigyelt jobbágyaink igen rossz helyzetére is. Úgy gondolta, hogy töröljék a jobbágyok feudális kötelezettségeit, de úgy, hogy a nagybirtokosokat ne érje károsodás.

Önkéntes örökváltságot akart, vagyis a földbirtokos és a jobbágy szabad megegyezésén alapuló jobbágyfelszabadítást.

A reformprogramját az arisztokrácia vezetésével, és a Habsburg kormányzat bevonásával akarta megvalósítani, de éppen az arisztokraták támadták legjobban a Hitel című munkáját Ilyen például: Dessewffy József Taglalt című munkája.

1831. Világ

1833. Stádium

Gyakorlati alkotásai:

Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá a Nemzeti Kaszinót. Meghonosította a lóversenyt. Irányította a Tisza szabályozásának előkészületeit Vásárhelyi Pállal. A harmincas évektől irányította az Al-Duna és a Vaskapu szabályozását. Kezdeményezte a dunai és a balatoni gőzhajózást. Hajógyárat, téli kikötőt, gőzmalmot létesített. Oroszlánrésze volt az első, Budát Pesttel összekötő híd, a Lánchíd építésének megkezdésében. Népszerűsítette a selyemhernyó tenyésztést.

Széchenyi politikai munkássága idején kötött barátságot báró Wesselényi Miklóssal, akivel együtt járták be Európát, kölcsönösen hatottak egymásra. Útjaik mégis kettéváltak, mivel Széchenyi a reformok akadályának, Wesselényi a reformok előfeltételének látta rendi ellenzékiséget. Wesselényi elképzeléseit a Balítéletekről című művében fejtette ki.

A harmincas évek Széchenyi nagy évtizede volt. Tisztelték, ünnepelték. A későbbiekben aggódóan figyeli a reformmozgalom gyors térhódítását, hogyan merültek fel egyre radikálisabb követelések, mint kapcsolódtak abba egyre szélesebb tömegek. És Széchenyin túllépett az idő. Ő ugyanis az átalakulás vezető szerepét fenntartotta az arisztokráciának, lassú reformokat akart, s illúziókat táplált a Habsburg-kormányzat jószándékát illetően. Az ezek miatt kibontakozó Kossuth-Széchenyi vitában a reformerek nagy része Kossuth mellett sorakozott fel.

Nemzeti ébredés, nemzetiségi politika

Nemzeti ébredés:
A reformkorban a liberalizmus és a nacionalizmus hatására a nemesség körében megjelenik a polgári nemzettudat, a nemzeti közösség eszméje, amely egyre szélesebb réteget ragadott magával.
A reformkorban éleződött kin elsőször a modern értelembe vett nemzetiségi kérdés, annak kapcsán, hogy az országgyűlés a magyar nyelvet tette meg az állam hivatalos nyelvének, holott a lakosság többsége nem magyar anyanyelvű volt. A nemzetiségi mozgalmak ekkor fogalmazták meg saját nemzeti programjukat, amelyek elsősorban nyelvi és kulturális törekvéseket tartalmaztak. De megjelentek a hosszabb távú elképzelések is, mint a teljes nemzeti egyenjogúság, a területi autonómia. A liberális nemesség későn ismerte fel, hogy a nemzetiségiek saját nemzetük felemelkedését tűzték ki célul úgy, mint ők. Ugyanis a 19. században Magyarországon egy sajátos nemzetfelfogás létezett, az „egy politikai nemzet” teóriája. Eszerint minden magyar állampolgár ehhez tartozott függetlenül a vallási vagy a nyelvi hovatartozástól. Hazánkban a magyart és a horvátot ismerték el politikai nemzetnek, ezen belül léteznek a különböző népek.
A nemzetállam létrehozása igényelte a nemzetiségiek magyarosodását, ezt az iskolákban, óvodákban és az egyházban a magyar nyelv erőltetésével kívánták felgyorsítani. A jobbágyfelszabadítástól is azt remélték, hogy a jobbágyok csatlakoznak a nemzetállamhoz. Megindult egyfajta asszimiláció (összeolvadás) is.

Politikai küzdelmek az 1840-es években

1843-44-es országgyűlés:

1844-ben törvénybe iktatták Magyarországon a magyar lett az államnyelv. A magyar nyelv hivatalossá tétele a reformkorban politikai kérdéssé vált. A magyar államnyelvért folyó sikeres harc több tényező együttes hatásának volt köszönhető pl. nyelvújítás mozgalma, nemzeti nyelvű irodalom virágkora, minden politikai párt egyetértett vele. Ez volt az egyetlen reformtörekvés, amely teljes mértékben megoldódott a reformkorban.

Nem sikerül a magyar ipar fejlesztése érdekében a védővám bevezetése.

A magyar áruk védelmére ezért létrehozták a Védegyletet (1844). Vezetője Kossuth, és tagjai 6 évig csak magyar árut vásároltak.

A reformkorban a gazdaságunk fejlődésnek indult. A gazdaság legfontosabb ágazata továbbra is a mezőgazdaság, ahol megjelennek a kapásnövények, az istállózás, új állatfajták, vetésforgó. A kereskedelem zömét ez teszi ki.

Az ipar fellendülését a mezőgazdaság szükségletei idézték elő: élemiszeripar, (malom, cukor), vasipar, építőipar, gépipar (Ganz Ábrahám).

Fellendül a banki és hitelélet, a közlekedés: a gőzhajóz és vasútépítés.

Az udvar erőszakos politikát alkalmaz és keményen fellép a reformerek ellen. Metternich együttműködik az újkonzervatívokkal, a vármegyék élére kormánybiztosokat ún. adminisztrátorokat állít, akik udvari jelölteket küldenek az országgyűlésbe. Mindez belső ellentétet vált ki a reformerek táborában, de Kossuthnak, Deáknak és Batthyánynak sikerült megvédeni az egységet.

Az 1840-es években a különböző politikai irányzatokból politikai pártok jönnek létre.

Az újkonzervatívok létrehozták a Konzervatív Pártot (1846).

A Kossuth vezetett liberálisok létrehozták az Ellenzéki Kört (1847). Kiadták az Ellenzéki Nyilatkozatot. Főbb követeléseik:

-          polgári szabadságjogok

-           kötelező örökválság állami kártalanítással

-           közteherviselés

-           törvény előtti egyenlőség

-          alkotmány ausztriai birodalomfélnek is

-          felelős magyar kormány

-          népképviseleti országgyűlés

A Fiatal Magyarország (Petőfi, Jókai, Vasvári) radikális, forradalmi változásokat követeltek: pl. jobbágyfelszabadítás a nemesek kártalanítása nélkül

09.28 - mat.óra (hatványfüggvény)

09.25-mat.óra (műveletek racionális kitevőjű hatványokkal)

09.22-mat.óra (gyöktelenítés)

Politikai irányzatok a reformkorban

Az 1832-36-os országgyűlés:

A 19. század első felében kitört kolerajárvány következtében a felvidéken parasztfelkelés tört ki (1831). Ez rávilágít a jobbágykérdés megoldása elkerülhetetlen.

Örökváltság: a jobbágy telkének tulajdonosa lesz, a földesúr pedig kieső úrbéres szolgáltatásokért egy összegben kártalanítást kap, amiből modernizálhatja a birtokát.

Önkéntes örökválság: A jobbágy a földesúrnak megváltást fizettet volna a telekért, amely a jobbágy polgári tulajdonává vált volna, így megszűntek volna a földesúrnak járó szolgáltatások (robot, dézsma, ajándék). A földesúr a pénzből modernizálhatta volna a földbirtokát.

I. Ferencet V. Ferdinánd (1835-1848) követi a trónon. Helyette Metternich kancellár irányít, aki támadás indít a reformtábor ellen. Az önkéntes örökváltság elbukott, Lánchíd megépítésének törvénybe iktatása. Metternich letartóztatja Wesselényit, börtönbe záratta Lovassy Lászlót, az országgyűlési ifjak vezetőjét, és Kossuth Lajost, aki engedély nélkül adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. Nemeseket fognak le bírói ítélet nélkül! A nemesek ért sérelmek miatt a nemesség egy része a reformok mellé állt!

Az 1839-40-es országgyűlés:

A Deák Ferenc vezette ellenzék meghátrálásra kényszeríti a kormányzatot:

- a foglyokat szabadon engedik

-  a gazdaság fejlesztését szolgáló törvényeket hoznak (szabadon lehet kereskedni, gyárat alapítani)

-  megszavazzák az önkéntes örökváltságot, de pénz hiányában a jobbágyoknak csak 1% váltja meg magát 1848-ig!

-  az országgyűlési feliratokat magyar nyelven kell megfogalmazni

Politikai irányzatok a reformkorban:

 Fontolva haladók:

 konzervatívok: vezetőjük Dessewffy József, műve a Taglalat (1831) a Hitel elleni röpirat. Magyarország felemelkedését nem a polgárosodásban, hanem a az önállóságot biztosító alkotmányban, rendi jogok megerősítésében látták.

 újkonzervatívok (fontolva haladók): fiatal arisztokraták, vezetőjük Dessewffy Aurél. Óvatos reformokat javasolnak, szem előtt tartva az arisztokraták érdekeit: önkéntes örökváltság, a magyar nyelv ügye. A kormányzat is kapcsolódjon be a reformokba! (Metternich meggyőzése)

Liberálisok: 

vezetőjük Kossuth Lajos. 1841-ben kiszabadul a börtönből és megbízzák a Pesti Hírlap szerkesztésével. Vezércikkeiben a polgárosodásért, nemzeti haladásért vívott harcra buzdít. Fő célja:

- érdekegyesítés

- kötelező örökváltság (állami megváltással),

Kötelező örökváltság: törvénynek kell kimondani a jobbágyfelszabadítást és az államnak kell kölcsönt biztosítani a jobbágyoknak, hogy meg tudják váltani szolgáltatásaikat (ez reálisabb, mert a jobbágynak nincs pénze)

- közteherviselés,

- védvámok (az osztrák és cseh iparral szemben).

Centralisták: értelmiségiek: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston Fő céljuk: népképviseleten alapuló erős, centralizált (központosított) polgári állam. Elutasították a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot. Kicsi a támogatottságuk.

09.21-mat.óra (törtkitevőjű hatvány)

Reformkor

Reformkor: Magyarország történetében az 1830-tól 1848. március 15-ig tartó időszak, amelynek fő célja a gazdaság, a társadalom átalakítása. Ehhez a fel kell számolni a feudalizmust és meg kell teremteni a polgári átalakulás feltételeit. Mindezt reformok segítségével képzelték el, amikor törvényekkel vagy rendeletekkel valósul meg az átalakítás.

A reform: a békés, erőszakmentes társadalmi átalakulás, megújulás.

A reformmozgalom élére polgárosodni kívánó liberális nemesség állt. A politizáló nemesi társadalom jelentős része a polgári átalakulás érdekében reformokat kezdeményezett a Habsburg kormányzatnál. Az átalakulást békés úton, a Habsburg Birodalom keretein belül képzelték el. A nemesség legjobbjai fölismerik, hogy a nemzet ereje a jogfosztott emberek sokaságában rejlik. Ettől fogva lesz politikai tényező a nép.

A reformmozgalom legfőbb színhelye a pozsonyi országgyűlés.

A reformoknak 3 alapvető témaköre és célja volt Magyarországon:

1.) gazdasági modernizáció: megszüntetni az elavult feudális termelési viszonyokat és módszereket, és helyette modern kapitalista eszközöket és módszereket alkalmazzanak
2.) társadalmi modernizáció: a feudális társadalmi viszonyok eltörlése és a polgári viszonyok kialakítása (jobbágyfelszabadítás)
3. ) nemzeti kérdés: a magyar nyelv és kultúra felvirágoztatása, a magyar legyen az államnyelv
Kölcsey Ferenc által megfogalmazott híres jelmondat: „Jelszavaink valának haza es haladás” egyszerre jelentette a társadalmi reformok és a nemzeti ébredés megvalósítását

09.18-mat.óra (számonkérés-gyakorló feladatok n-dikgyök)

09.15-mat.óra (n-gyök azonosságai)

Mária Terézia – II. József

Mária Terézia (1740-1780)

-          osztrák örökösödési háború (1740-1748) – Szilézia elvesztése (kifejteni TK. alapján)

-          a magyar rendek kiálltak az uralkodó mellett

-          a 7 éves háborúban sem sikerült visszaszerezni Sziléziát

-          állandó hadsereg fejlesztése → cél: a bevételek növelése

-      reformok (Példa: Poroszország; felvilágosult tanácsadói hatására)

-      olcsóbb, ésszerűbb állam

Reformok; rendeletek:

a) kiváltságos rétegek megadóztatása (Csehország; Ausztria); Magyarországon nem tudta bevezetni

b) Vámrendelet (1754) (kifejteni TK. alapján)

c) Úrbéri rendelet (1767) (kifejteni TK alapján)

d) Ratio Educationis (1777) (kifejteni TK alapján)

II. József (1780-1790)

-          40 évesen került a trónra

-          áthatotta a felvilágosodás→ reformok

-          utazások (még MT uralkodása alatt)

-          úgy gondolta, hogy abszolút hatalmát jó célokra használja fel

-           egységes, az alattvalók számára jólétet biztosító birodalom kiépítése a célja

-          rendeleti úton kormányzott (6000 rendelet adott ki élete során) → az államapparátus számára megoldhatatlan feladat

-          nem koronáztatta meg magát magyar királynak → nem kellett esküt tennie a rendi jogok biztosítására

Rendeletei:

a) szerzetesrendek feloszlatása (kivéve a gyógyító, tanító szerzetesrendeket); plébániák számának növelése

b) türelmi rendelet (kifejteni TK alapján)

c) jobbágyrendelet (kifejteni TK alapján)

d) nyelvrendelet (államnyelv a német lesz) (kifejteni TK alapján)

e) népszámlálás, birtokösszeírás (nemesség megadóztatásának előkészítése) → a megyék megtagadták → megyék önállósága elleni fellépés → 10 igazgatási kerület létrehozása

Kudarca:

-          II. József támogatói: jozefinisták (nemesi értelmiség pl.: Széchényi Ferenc, Kazinczy Ferenc) + nem nemesi értelmiség

-          rendeletei miatt a jozefinisták jelentős része szembekerült az uralkodóval

-          türelmi rendelet ↔ katolikus egyház

-          rendi jogok megsértése ↔ nemesség

+ háború a Török Birodalom ellen (újoncozás, élelmiszer-rekvirálások)

                                                                              ↓

II. József szembekerül a birodalma lakosságának szinte minden rétegével + francia forradalom = felvilágosult abszolutizmus időszakának vége.

II. József halálos ágyán az összes rendeletét visszavonta (kivéve türelmi rendelet, jobbágyrendelet, alsópapságra vonatkozó rendelet) (1790)

09.14-mat.óra (gyökvonás gyakorlás)

09.11 - mat.óra (gyökvonás ismétlés)

09.08 - mat.óra (Hatványozás ismétlés)

A XVIII. századi népességnövekedés és etnikai következményei

A magyar gazdaság újjáépítése

09.07 - mat.óra (Hatványozás ismétlés)

06.12 - mat.óra (hegyesszögek szögfüggvényei projekt)

06.09 - mat.óra (hegyesszögek szögfüggvényei projekt)

06.08 - mat.óra (hegyesszögek szögfüggvényei projekt)

06.07 - mat.óra (hegyesszögek szögfüggvényei projekt)

06.02 - mat.óra (hegyesszögek szögfüggvényei-bevezető)

06.01 - Témazáró dolgozat javítása

05.31 - mat.óra (Témazáró dolgozat javítása)

05.19 - mat.óra (ÖsszefoglalásII.-hasonlóság)

05.18 - mat.óra (Összefoglalás - hasonlóság)

05.17 - mat.óra (Vegyes gyakorló feladatok)

Segédlet a témazáró dolgozathoz (10.E)

Érettségi témakörök a fejezetből:

-          A felvilágosodás eszmerendszere és képviselői

-          A felvilágosult abszolutizmus

-          Az ipari forradalom Angliában (átnézni a demográfiai robbanást és a városiasodást is)

-  A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői (konzervativizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, marxizmus (vagy más néven forradalmi szocializmus)

Személyek: Montesquieu, Rousseau, Voltaire, D’Alambert, Diderot, Quesnay, Adam Smith, George Washington, XVI Lajos, La Fayette (A nemzetőrség vezetője a francia forradalom idején, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának megfogalmazója.) Danton, Robespierre, Napóleon, Nelson admirális,  James Watt, Fulton, Stephenson, McAdam (füzet ~makadám út), Morse, II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Mária Terézia, II. József, Metternich (A Habsburg Birodalom kancellárja a XIX. század első felében), Karl Marx, Friedrich Engels

Fogalmak: hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés (John Locke, TK. 57. oldal alja), népszuverenitás, népfelség elve, Függetlenségi nyilatkozat, egyensúly politika, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789. augusztus 26-án adták ki, La Fayette írta. Az alapvető emberi és polgári jogok összefoglalása, tükröződik benne a felvilágosodás gondolata.), ipari forradalom, gyár, liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, szocializmus, marxizmus, Szent Szövetség

Kronológia: 1776. július 4., 1775-1783, 1740-48, 1756-63, 1772,1793,1795 (Lengyelország első, második és harmadik felosztása) 1789. július 14., 1789. augusztus 26., 1799-1814 (Napóleon uralma Franciaországban), 1804 (Napóleon császár) 1805. trafalgari csata, 1815. waterloo-i csata,

1769, 1804, 1825, 1814-1815 (bécsi kongresszus), 1821-29 (görög szabadságharc), 1830 (párizsi forradalom)

A felvilágosodásnál és a XIX. századi politikai eszméknél olvassátok a forrásokat is!!! Segítségként használhatjátok a Zanza tv-t is!

Jó készülődést kívánok! 

05.15 - mat.óra (Hasonlóság-gyakorló feladatok)

05.12 - mat.óra (Háromszög súlypontja)

05.11 - mat.óra (Szelőszakaszok tétele)

05.10 - mat.óra (Érintő- és szelőszakaszok tétele)

05.05 - mat.óra (Befogó-tétel)

05.04 - mat.óra (Magasságtétel)

05.03 - mat.óra (Hasonlósági feladatok alkalmazásai)

04.28 - mat.óra (dolgozat javítás)

04.27 - mat.óra (dolgozat javítás)

04.24 - mat.óra (Számonkérés-hasonlóság)

04.21 - mat.óra (gyakorlás)

04.20 - mat.óra (gyakorlás)

04.19 - mat.óra (Szögfelező-tétel)

04.10 - mat.óra (Hasonlósági feladatok)

04.07 - mat.óra (Hasonlósági feladatok)

04.05 - mat.óra (Hasonlósági feladatok)

04.03 - mat.óra (Párhuzamos szelőszakaszok tétele)

03.31 - mat.óra (100. óra)

03.30 - mat.óra (Párhuzamos szelők tétele)

03.29 - mat.óra (Középpontos hasonlóság tulajdonságai)

03.27 - mat.óra (Középpontos hasonlóság)

03.24 - mat.óra (Hasonlósági transzformáció)

03.23 - mat. óra (Háromszögek egybevágósága)

03.22 - mat.óra (háromszögek egybevágósága)

03.20 - mat.óra (szerkesztés)

03.17 - mat.óra (Egybevágósági transzformációk-ismétlés)

03.16 - mat.óra (gyakorlás)

03.13 - mat.óra (Húrnégyszög)

03.10 - mat.óra (látószögkörív alkalmazása szerkesztésben)

03.09 - mat. óra (látószög körív szerkesztése)

03.08 - mat.óra (látószögkörív)

03.06 - mat.óra (kerületi és középponti szögek tétele bizonyítás)

03.03 - mat.óra (kerület- és középponti szögek tétele)

03.02 - mat-óra (számonkérés - ívhossz, körcikk)

03.01 - mat.óra (kerületi szög)

02.27 - mat.óra (Gyakorlás - ívhossz, körcikk)

02.24 - mat.óra (Ívhossz, körcikk területe, számítások)

02.23 - mat.óra (körcikk területe)

02.22 - mat.óra (Ívhossz)

02.20 - mat.óra (Középponti szög)

02.17 - mat.óra (Kör-ismétlés)

02.16 - mat.óra (statisztikai közepek)

02.15 - mat.óra (dolgozat javítás)

02.13 - mat.óra (számonkérés - másodfokúra vezethető magasabbfokú egyenletek, másodfokú egyenletrendszerek)

02.10 - mat.óra (Középértékek)

02.09 - mat.óra (vegyes gyakorló feladatok)

02.08 - mat.óra (másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek)

02.07 - mat.óra (másodfokú egyenletrendszer megoldása-következmény egyenlet vizsgálata)

Egy cikk Báthory Erzsébetről:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/mitosz_kontra_valosag_avagy_igazsagot_bathory_erzsebetnek/

Érdekességek II.

Érdekességek

02.06 - mat.óra (gyakorlás)

02.03 - mat-óra (másodfokú egyenletrendszer megoldása - új ismeretlen bevezetése módszer)

02.02 - mat.óra (másodfokú egyenlet-rendszerek megoldási módszerek)

02.01 - mat.óra (vegyes ismétlő feladatok)

01.23 - mat.óra (másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek)

01.20 - mat.óra (gyakorlás - másodfokú egyenletek)

01.19 - mat.óra (másodfokúra visszavezethető magasabbfokú egyenletek)

01.18 - mat.óra (másodfokúra visszavezethető magasabbfokú egyenletek)

01.16 - mat.óra (számonkérés-másodfokú egyenlőtlenségek)

01.13 - mat.óra (gyakorlás)

01.12 - mat.óra (másodfokú egyenlőtlenségek gyakorlás)

01.11 - mat.óra (törtes másodfokú egyenlőtlenség)

01.09 - mat.óra (másodfokú egyenlőtlenségek)

01.06 - mat.óra (Másodfokú egyenlőtlenségek)

01.05 - mat.óra (Másodfokú függvények)

01.04 - mat.óra (témazáró dolgozat feladatai (másodfokú egyenletek))